Tóth József

Világföldrajz


Vízháztartás

Már az előzőekből is nyilvánvaló, hogy a Föld vízháztartását kiegyenlítettnek tekintjük. A párolgás évi összege megegyezik a csapadékkal – de csak egészében véve. Ha a részletekbe megyünk, lényegesen változik a kép. Elég a három fő rezervoárt (légkör, óceán, szárazföld) megvizsgálni. A 8.2. táblázat adataiból kiviláglik, hogy a légkör – mivel az oda párolgás révén érkező víz onnan csapadék formájában ki is hull – vízháztartása egyensúlyban van. Viszont az óceánokból több víz kerül a légkörbe, mint onnan vissza, tehát ilyen módon vizet veszítenek. Ezt a veszteséget a szárazföldekről érkező lefolyás pótolja. A lefolyás évi kereken 40 000 km3-re tehető mennyisége a fő felelős a kontinentális felszíneken folyó anyagáttelepítésért, vagyis a felszín formai átalakításáért. Tehát a közhiedelemmel ellentétben a szárazföldek aránylag több csapadékot kapnak, mint az óceánok! De ez is csak egészében véve igaz, hiszen jelentős szárazföldi területek komoly vízhiánnyal küzdenek. 29,1 millió km2-en (a szárazföldek mintegy 1/5-én) a felszínre érkezett vizek anélkül párolognak el, hogy belőlük a tengert elérő lefolyás jönne létre. Ott is lehet ugyan időleges és térben korlátozott lefolyás, az így lefutó vizek a mélyedésekben még össze is gyűlhetnek, de a mélyedések peremén nem csapnak át, a tengert nem érik el („belső lefolyás”). Extrém esetekben gyakorlatilag még az ilyen korlátozott lefolyás is hiányzik (pl. sivatagok belseje), ezek a „lefolyás nélküli” területek. A közbeszédben e fogalmakat egybeolvasztva „egyszerűen lefolyástalan területekről” beszélünk. Ha területi részleteket vizsgálunk, még differenciáltabb lesz a kép. A Volga folyó vízgyűjtő területe például egészében véve belső lefolyású, hiszen az összefutó vizek csak a Kaszpi-tengerig jutnak, de északi részén, a Volga forrásvidékén még pozitív a vízháztartás, hiszen különben a Volgát alkotó folyók sem alakulnának ki. A déli részen, a tó körüli mélyföld jelentős területein viszont már egyáltalán nem jön létre vízfolyás, ott a vízháztartás szinte folyamatosan veszteséges (a Volgának Volgográd alatt már nincsenek mellékfolyói). Pedig hol vagyunk még az igazi magsivatagoktól!

Világföldrajz

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2010

ISBN: 978 963 059 839 2

A földrajz jóval több a hegyek-völgyek-folyók puszta ismertetésénél; ez a komplex tudomány azt is bemutatja, kik laknak e területeken, hogyan és miből élnek, s létük milyen gazdasági-kulturális hatással van azokra, akik a világ más részein élik mindennapjaikat. A Világföldrajz teljes, átfogó képet ad bolygónkról, s a földrajz legfontosabb tudományágainak révén (geográfia, népességföldrajz, etnikai, gazdasági és vallásföldrajz stb.) érthetően, mégis tudományos igénnyel mutatja be az olvasónak, milyen logikusan működő egység is a minket körülvevő világ.

A könyv mintegy harminc magyar földrajztudós tanulmányait tartalmazza, akik valamennyien a szakma nemzetközileg is elismert képviselői. Az Akadémiai kézikönyvek sorozatban megjelent kötet ezért értékes, könnyen feldolgozható és mindenre kiterjedő információforrás a gimnáziumtól a diplomáig - sőt még azon is túl bárki számára, akit érdekel a földrajztudomány. Sorozatunkban hamarosan újra várható egy földrajzi vonatkozású mű, hiszen jövőre jelenik meg a Kárpát-medence földrajza.

Hivatkozás: https://mersz.hu/toth-vilagfoldrajz//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave