Tóth József

Világföldrajz


Mérete, tagolódása

A hidroszféra első megközelítésben a világtengert jelenti, amely összefüggően, de „szigetekkel” (ebben az értelemben a kontinensek is azok!) tagoltan borítja bolygónk szilárd felszínét. A földtörténeti fejlődés úgy hozta, hogy ma az egyenetlen felszín mélyedéseit kitöltő víz a teljes földfelület 70,8%-ára terjed ki (más szóval a tengerek és a szárazulatok aránya: 2,42:1). Ez a magas arány a már megismert nagy vízmennyiség ellenére sem törvényszerű. Ha ugyanis az óceáni medencék mélyebbek lennének, akkor kisebb felület mellett is nagyobb vízmennyiséget fogadhatnának be. A tenger és a szárazföldek aránya a földtörténet során szinte állandóan és olykor jelentős mértékben változott (ma sem teljesen stabil). Ez azonban nemcsak az óceáni medencék tektonikai okokból változó befogadóképességének ingadozásából következett, hanem például abból is, hogy egy adott időszakban a víz mekkora hányada tárolódott jég formájában. Sok víz kifagyása csökkenti az óceánok víztömegét és általában a kiterjedését is. Erőteljes jégolvadás idején viszont a tengerek vízmennyisége megnő, és az óceánok korábbi szárazulatokat is elöntenek. Vizük egy teljesen egyenletes földfelszínt mintegy 2430 m vastagon fedne be, mivel azonban területük ma csak 361 millió km2, ezért átlagos mélységük mintegy 3700 m. A sarki jégsapkák teljes elolvadása elméletileg mintegy 70 m-rel emelné meg a vízszintet. Ténylegesen a helyzet bonyolultabb lenne, mert a bekövetkező izosztatikus mozgások ezt az értéket módosítanák. A nagy eljegesedések viszont csökkentették az óceánok szintjét és kiterjedését is (a pleisztocén maximális eljegesedése idején a csökkenés mértéke 120 m körül volt). Ám ezekben az esetekben is felléptek módosító hatások. A képződő jégtömegek súlya ugyanis valamelyest lenyomta a kontinenseket, illetve azok egyes részeit. Ezért például a jég olvadása során emelkedő tengerszint a pleisztocén végén az Északitenger addig szárazföldi területeit jórészt elöntötte, a Skandináv-félszigeten viszont fordított folyamat játszódott le. A jég terhétől megszabadult félsziget egyes részei izosztatikusan úgy megemelkedtek, hogy az egykori tengerpartok vonala – mint magasan fekvő színlő – helyenként 200 m-nél is magasabban fekszik. Ezeket már Celsius is észrevette a XVIII. században.

Világföldrajz

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2010

ISBN: 978 963 059 839 2

A földrajz jóval több a hegyek-völgyek-folyók puszta ismertetésénél; ez a komplex tudomány azt is bemutatja, kik laknak e területeken, hogyan és miből élnek, s létük milyen gazdasági-kulturális hatással van azokra, akik a világ más részein élik mindennapjaikat. A Világföldrajz teljes, átfogó képet ad bolygónkról, s a földrajz legfontosabb tudományágainak révén (geográfia, népességföldrajz, etnikai, gazdasági és vallásföldrajz stb.) érthetően, mégis tudományos igénnyel mutatja be az olvasónak, milyen logikusan működő egység is a minket körülvevő világ.

A könyv mintegy harminc magyar földrajztudós tanulmányait tartalmazza, akik valamennyien a szakma nemzetközileg is elismert képviselői. Az Akadémiai kézikönyvek sorozatban megjelent kötet ezért értékes, könnyen feldolgozható és mindenre kiterjedő információforrás a gimnáziumtól a diplomáig - sőt még azon is túl bárki számára, akit érdekel a földrajztudomány. Sorozatunkban hamarosan újra várható egy földrajzi vonatkozású mű, hiszen jövőre jelenik meg a Kárpát-medence földrajza.

Hivatkozás: https://mersz.hu/toth-vilagfoldrajz//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave