Tóth József

Világföldrajz


Történelmi fejlődés és politikai földrajzi helyzet

A vaskor kezdetén érkeztek ide a kelták, akik a Kr. e. VIII. és I. század között több hullámban hódították meg a szigetet, közülük az utolsó és legjelentősebb a gael hódítás volt. Ebben az időben több mint száz apró királyság (tuath) jött létre az Írszigeten. Kr. u. 43-ban a rómaiak meghódították Britanniát, Írország azonban független maradt. Az Ír-szigeten a kereszténység az V. században terjedt el, amelyben fontos szerepet játszott a 432-ben ideérkező Szent Patrik püspök, aki társaival több száz templomot és kolostort alapított, s Írország védőszentje lett (emléknapja március 17.). Már a XII. században kiterjesztették uralmukat az angol feudális urak a szigetre. Írországot elsőként VIII. Henrik csatolta Angliához 1536-ban. Az angol király abban az évben szakított a pápával és megalapította az anglikán egyházat. Míg az angolok, walesiek és később a skótok is átvették a protestáns vallást, addig az írek megmaradtak katolikusoknak. Az angol uralom ellenére az ország továbbra is megőrizte parlamentjét, külön közigazgatási rendszerét és bíróságait. A XVIII. század végén fellángolt függetlenségi mozgalmakra válaszul az angolok 1801. január 1-jétől bevezették az Egyesülési Törvényt (Act of Union), amely kimondta Anglia és Írország egyesítését, s Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyság létrejöttét. A Törvény 1922. december 6-ig volt érvényben, amikor Írország önállósodott, bár domíniumként a Brit Nemzetközösség tagja maradt. A második világháború során Írország semleges maradt. Ezt követően fölerősödtek az angol- (protestáns-) ellenes mozgalmak, amelyek a „megszállt” északír területek felszabadítását tűzték zászlajukra. 1949-ban Írország kilépett a Brit Nemzetközösségből, s Ír Köztársaság (Republic of Ireland) néven végleg elnyerte függetlenségét, kapcsolata a korábbi gyarmattartóval elhidegült. Írország 1973-ban lépett be az Európai Unió elődszervezetébe, ami jótékony hatással volt az ország társadalmi-gazdasági modernizációjára, az elvándorlás megállításában, a sajátos ír kultúra reneszánszában. Írország kétkamarás parlamenttel rendelkező köztársaság, ahol a 166 tagú képviselőházat ötévente választják. A szigetet igazgatásilag eredetileg öt részre osztották: Ulster, Connaught, Leinster, Munster és Meath (vagy Míde). Az északi Ulster 9 megyéjéből később 6 az Egyesült Királysághoz került, s ma Észak-Írországot alkotja. A jelenlegi négy tartományt Connath, Leinster, Munster és a maradék Ulster alkotja. Írország erősen centralizált államigazgatással rendelkezik, a 26 megyének – melyek a régi grófságokból eredeztethetők – csak szimbolikus szerepe van.

Világföldrajz

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2010

ISBN: 978 963 059 839 2

A földrajz jóval több a hegyek-völgyek-folyók puszta ismertetésénél; ez a komplex tudomány azt is bemutatja, kik laknak e területeken, hogyan és miből élnek, s létük milyen gazdasági-kulturális hatással van azokra, akik a világ más részein élik mindennapjaikat. A Világföldrajz teljes, átfogó képet ad bolygónkról, s a földrajz legfontosabb tudományágainak révén (geográfia, népességföldrajz, etnikai, gazdasági és vallásföldrajz stb.) érthetően, mégis tudományos igénnyel mutatja be az olvasónak, milyen logikusan működő egység is a minket körülvevő világ.

A könyv mintegy harminc magyar földrajztudós tanulmányait tartalmazza, akik valamennyien a szakma nemzetközileg is elismert képviselői. Az Akadémiai kézikönyvek sorozatban megjelent kötet ezért értékes, könnyen feldolgozható és mindenre kiterjedő információforrás a gimnáziumtól a diplomáig - sőt még azon is túl bárki számára, akit érdekel a földrajztudomány. Sorozatunkban hamarosan újra várható egy földrajzi vonatkozású mű, hiszen jövőre jelenik meg a Kárpát-medence földrajza.

Hivatkozás: https://mersz.hu/toth-vilagfoldrajz//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave