Tóth József

Világföldrajz


Természeti viszonyok

Az ország területének 60%-át a Nyugati-Alpok 3–4 ezer méteres vonulatai foglalják el, amelynek határát a Keleti-Alpok felé a Boden-tó, a Hátsó-Rajna völgye, a Splügenhágó és a Comói-tó vonala jelöli ki. A Nyugati-Alpok jóval magasabb keleti társánál, jellemző, hogy az Alpok 45 db 4000 m-nél magasabb hegycsúcsa közül mindössze egy található a Keleti-Alpokban. Ennélfogva Svájc átlagos tengerszint feletti magassága (1300 m) majdnem négyszerese az európainak, s jóval meghaladja az ugyancsak alpesinek titulált szomszédos Ausztriáét is. A Nyugati-Alpok két-két kristályos és üledékes kőzetből felépülő, ívesen hajló vonulatból áll, a belső kristályos öv legkiterjedtebb hegységében, a Pennini-Alpokban találjuk Svájc legmagasabb csúcsát, a 4634 m magas Monte Rosát. A külső kristályos öv legmagasabb hegysége a Berni-Alpok, számos 4000 m-nél magasabb csúccsal (pl. Finsteraarhorn, Jungfrau), de itt található Svájc és az egész Alpok leghosszabb jégárja, a 27 km-es Aletsch-gleccser is. A hegyláncok közötti völgyekben a jégkorszaki gleccserek által kivájt mélyedésekben, illetve a morénasáncok mögött felduzzasztott tavak egész sora húzódik (Genfi-, Thuni-, Zugi-, Vierwaldstäti-, Zürichi-tó). A hegyláncokon a középkor óta használt stratégiai fontosságú hágók nyújtanak átkelési lehetőséget (pl. Szent Bernát-hágó). Az ország északnyugati határán a Jura hegység 1200–1500 méteres mészkővonulatai húzódnak. A délnyugat-északkeleti csapásirányú, hosszan elnyúló, párhuzamos láncokból felépülő hegység nagy részét erdőségek borítják. Az Alpok és a Jura, illetve a Rajna közötti területet a Mittelland lapos, 400–600 m magas dombvidéke foglalja el, ahol a svájci népesség és gazdaság nagy része tömörül. Svájc éghajlata átmeneti jellegű, egyszerre van kitéve nyugaton az óceáni, délen a mediterrán, keleten a kontinentális éghajlat hatásainak. A hegyvidéki területekre a magashegységi éghajlat a jellemző, 3000 m felett egyik hónap középhőmérséklete sem emelkedik 0 fok fölé, a hóhatár 2500–2800 m magasságban húzódik. Az ország 30%-át kitevő Mittelland éghajlata kevésbé szélsőséges, az évi középhőmérséklet 7–9 fok között változik.

Világföldrajz

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2010

ISBN: 978 963 059 839 2

A földrajz jóval több a hegyek-völgyek-folyók puszta ismertetésénél; ez a komplex tudomány azt is bemutatja, kik laknak e területeken, hogyan és miből élnek, s létük milyen gazdasági-kulturális hatással van azokra, akik a világ más részein élik mindennapjaikat. A Világföldrajz teljes, átfogó képet ad bolygónkról, s a földrajz legfontosabb tudományágainak révén (geográfia, népességföldrajz, etnikai, gazdasági és vallásföldrajz stb.) érthetően, mégis tudományos igénnyel mutatja be az olvasónak, milyen logikusan működő egység is a minket körülvevő világ.

A könyv mintegy harminc magyar földrajztudós tanulmányait tartalmazza, akik valamennyien a szakma nemzetközileg is elismert képviselői. Az Akadémiai kézikönyvek sorozatban megjelent kötet ezért értékes, könnyen feldolgozható és mindenre kiterjedő információforrás a gimnáziumtól a diplomáig - sőt még azon is túl bárki számára, akit érdekel a földrajztudomány. Sorozatunkban hamarosan újra várható egy földrajzi vonatkozású mű, hiszen jövőre jelenik meg a Kárpát-medence földrajza.

Hivatkozás: https://mersz.hu/toth-vilagfoldrajz//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave