Tóth József

Világföldrajz


Történelmi fejlődés és politikai földrajzi helyzet

Svájc területét a történelem hajnalán a kelta eredetű helvétek lakták, innen ered ősi latin neve, „Helvetia”. Kr. e. 58-ban a rómaiak hódították meg és virágzó városokat építettek, melyeket a népvándorlás sodort el. Északon és keleten a germán alemannok, nyugaton a burgundok és frankok hódítottak, később a déli részekre itáliai törzsek telepedtek. Eközben az ország déli és keleti, elzárt völgyeiben kis szórványként fennmaradtak a romanizált őslakók, a ladinok és rétorománok. Ezzel kialakult a Svájcra ma is jellemző nyelvi megoszlás. A Svájci Államszövetség alkotmányos gyökerei 1291-re, a három „őskanton” (Uri, Schwyz és Unterwalden) Habsburg-ellenes szövetségére vezethető vissza. A következő évszázadokban fokozatosan tovább bővült az ország területe, amely a kifelé egységes katonai erőt képviselő kantonok (paraszttartományok) laza szövetségén alapult. Erős központi hatalom és nagybirtokosok hiányában kialakult és mély gyökeret eresztett a szabad polgárok közösségén alapuló önkormányzati rendszer. 1515-ig nyúlik vissza a kantonok semlegességi politikája. Először a vesztfáliai béke (1648) ismeri el független államként, majd a bécsi kongresszus (1815) deklarálja Svájc örök semlegességét. 1848 óta Svájc parlamentáris szövetségi állam, amely 20, vallási és nyelvi szempontból homogén kanton és 6 ún. félkanton laza államszövetségéből áll (26.6. ábra). A törvényhozói hatalom a kétkamarás Szövetségi Gyűlés kezében van, az alsóház vagy Nemzeti Tanács 200 tagját négyévente választják, a felsőház szerepét betöltő 46 tagú Államtanácsba a kantonok 2–2, a félkantonok 1-1 tagot delegálnak. A kantonok külön alkotmánnyal, parlamenttel és kormánnyal rendelkeznek, s féltőn vigyázzák sok évszázados demokratikus hagyományaikat, széles körű önkormányzatukat, minden lényeges kérdésben helyi népszavazással döntenek. Az ország kényesen ügyelve semlegességére nem vett részt egyik világháborúban sem, nem lépett be sem a NATO-ba, sem az Európai Unióba, s még az ENSZhez is csak hosszas huzavona után, 2002-ben csatlakozott.

Világföldrajz

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2010

ISBN: 978 963 059 839 2

A földrajz jóval több a hegyek-völgyek-folyók puszta ismertetésénél; ez a komplex tudomány azt is bemutatja, kik laknak e területeken, hogyan és miből élnek, s létük milyen gazdasági-kulturális hatással van azokra, akik a világ más részein élik mindennapjaikat. A Világföldrajz teljes, átfogó képet ad bolygónkról, s a földrajz legfontosabb tudományágainak révén (geográfia, népességföldrajz, etnikai, gazdasági és vallásföldrajz stb.) érthetően, mégis tudományos igénnyel mutatja be az olvasónak, milyen logikusan működő egység is a minket körülvevő világ.

A könyv mintegy harminc magyar földrajztudós tanulmányait tartalmazza, akik valamennyien a szakma nemzetközileg is elismert képviselői. Az Akadémiai kézikönyvek sorozatban megjelent kötet ezért értékes, könnyen feldolgozható és mindenre kiterjedő információforrás a gimnáziumtól a diplomáig - sőt még azon is túl bárki számára, akit érdekel a földrajztudomány. Sorozatunkban hamarosan újra várható egy földrajzi vonatkozású mű, hiszen jövőre jelenik meg a Kárpát-medence földrajza.

Hivatkozás: https://mersz.hu/toth-vilagfoldrajz//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave