Tóth József

Világföldrajz


Történelmi fejlődés és politikai földrajzi helyzet

A mai finnek elődei Kr. e. a IV–III. évezred fordulóján érkeztek a területre. Finnország korai történelme szorosan összekapcsolódik a szomszédos nagyhatalom svéd királysággal. 1154-ben IX. Erik svéd király hódította meg, Turku központtal megkezdődött az egyházi szervezet kiépítése és a kereszténység elterjesztése. A svéd uralom idején az államnyelv a svéd volt. 1809-ben I. Sándor orosz cár elfoglalta Finnországot, amely Oroszországon belül autonóm nagyhercegség volt. Az orosz uralom időszakában a finn elismert állami nyelv lett, sokat modernizálódott. Finnország 1917. december 6-án, nem sokkal a szentpétervári bolsevik forradalom után kiáltotta ki függetlenségét. 1918-ban egy rövid, de keserű polgárháború rázta meg, amelynek során a kormányerők német segítséggel legyőzték a szovjetek által támogatott vörösöket. 1920-ban felvették a Népszövetségbe, amely Svédországgal szemben neki ítélte Ålandot. A Ribbentrop–Molotov paktummal a Szovjetunió érdekszférájába került. Finnország kétszer is harcolt függetlenségéért a Szovjetunió ellen. Először az 1939–1940-es téli háborúban (egy zászlóaljnyi magyar önkéntes támogatásával), majd 1941–1944 között, immár a náci Németország segítségével. A lappföldi háborúban (1944–1945) kivonulásra kényszerítette a németeket. A második világháborúban az erőszakosan a Szovjetunióhoz csatolt területek (Kelet-Karélia, Salla és Petsamo) révén területének 10%-át, ipari kapacitásainak 20%-át veszítette el, s a finn népesség kb. 12%-át kellett áttelepíteni. 1945 után nem vehette fel a Marshall-segélyt. A semleges és el nem kötelezett Finnország ütközőzónává vált a Szovjetunió és a nyugati országok között. Belső társadalmi rendjében nyugati mintát követett, de katonailag és részben gazdaságilag is erősen ki volt szolgáltatva keleti szomszédjának. A Szovjetunió felbomlása (1991) után geopolitikai mozgástere jelentősen megnőtt, 1995-ben csatlakozott az Európai Unióhoz. Finnország parlamentáris köztársaság, amelyben a köztársasági elnök is jelentős politikai hatalommal rendelkezik. Egykamarás parlamentjében (Eduskunta) 200 képviselő ül, akiket négyévente választanak, pártlistákon. Az országot 2010-ben közigazgatásilag a korábbi 20 tartomány helyett öt tartományra és egy autonóm tartományra (Åland) osztották fel. A hat tartományban a helyi közigazgatást 342 önkormányzat látja el. Finnországban 1977 óta nincs jogi vagy közigazgatási megkülönböztetés városok és falvak között.

Világföldrajz

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2010

ISBN: 978 963 059 839 2

A földrajz jóval több a hegyek-völgyek-folyók puszta ismertetésénél; ez a komplex tudomány azt is bemutatja, kik laknak e területeken, hogyan és miből élnek, s létük milyen gazdasági-kulturális hatással van azokra, akik a világ más részein élik mindennapjaikat. A Világföldrajz teljes, átfogó képet ad bolygónkról, s a földrajz legfontosabb tudományágainak révén (geográfia, népességföldrajz, etnikai, gazdasági és vallásföldrajz stb.) érthetően, mégis tudományos igénnyel mutatja be az olvasónak, milyen logikusan működő egység is a minket körülvevő világ.

A könyv mintegy harminc magyar földrajztudós tanulmányait tartalmazza, akik valamennyien a szakma nemzetközileg is elismert képviselői. Az Akadémiai kézikönyvek sorozatban megjelent kötet ezért értékes, könnyen feldolgozható és mindenre kiterjedő információforrás a gimnáziumtól a diplomáig - sőt még azon is túl bárki számára, akit érdekel a földrajztudomány. Sorozatunkban hamarosan újra várható egy földrajzi vonatkozású mű, hiszen jövőre jelenik meg a Kárpát-medence földrajza.

Hivatkozás: https://mersz.hu/toth-vilagfoldrajz//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave