Tóth József

Világföldrajz


Időjárási radarok

Az ötvenes években kiderült, hogy a repülőgépek és a hajók követésére szolgáló radarok – némi átalakítás után – igen jól használhatók a felhők nyomon követésére és a bennük lejátszódó folyamatok tanulmányozására. A meteorológiai célra használt radar antennája általában 4–5 m átmérőjű forgási paraboloid, amely függőleges és vízszintes tengely mentén is elforgatható. Az elektromágneses energia kisugárzása rövid impulzusokban történik, általában a következő hullámhosszak valamelyikén: 1, 3,2, 5 vagy 10 cm. A kibocsátott sugárnyaláb nyílásszöge 1–2° (7.23. ábra). Egy-egy radarral max. 300–500 km-es sugarú körben lehet megfigyeléseket végezni, megbízható mérésekre azonban csak kb. 100–150 km-es körzeten belül van lehetőség. Ugyanis 200 km-es távolságnál a sugárnyaláb szélessége már elérheti a 4–5 km-t, továbbá a radartól jelentősen eltávolodva a Föld görbülete miatt a felszín feletti néhány km-es tartományban már nem lehet megfigyeléseket végezni. Az impulzusok kisugárzása és visszaverődése között eltelt időből meghatározható a megfigyelt objektum távolsága. A radarantenna pozíciójának ismeretében a felhő pontos koordinátái is meghatározhatók. A visszavert jel erőssége arányos a sugárzást visszaverő részecskék koncentrációjával, és igen erősen függ a részecskék méretétől (az átmérő hatodik hatványától) és alakjától, valamint halmazállapotától. A visszavert jel erősségéből arra is következtethetünk, hogy kialakultak-e jégszemek a felhőben, vagy hogy milyen intenzitással hullik a csapadék. A 7.24. ábrán egy hidegfront mentén kialakult felhőzónáról készült radarfelvétel látható. A legintenzívebb csapadékhullás a Balatontól északra és délre figyelhető meg. Ezeken a területeken a csapadékhullás intenzitása megközelítette a 100 mm/h-t. A felhőből eső mellett jégszemek is hullottak. A radarral végzett megfigyelések lehetőséget adnak a felhők horizontális és vertikális irányú kiterjedésének, valamint a felhőzóna mozgási irányának és sebességének meghatározására. A hagyományos radaroknak ma már több továbbfejlesztett változata létezik: például az ún. Doppler-radar, amelynek segítségével a levegő áramlási sebessége mérhető a felhőben; vagy az ún. polarizációs radar, amelynek segítségével nagy biztonsággal szétválaszthatók időben és térben a jégszemeket és esőcseppeket tartalmazó tartományok a felhőkben; vagy az ún. akusztikus (hang) radarok, amelyek segítségével a légkör azon tartományaiban is mérhető a szél sebessége, amelyben nincsenek csapadékelemek.

Világföldrajz

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2010

ISBN: 978 963 059 839 2

A földrajz jóval több a hegyek-völgyek-folyók puszta ismertetésénél; ez a komplex tudomány azt is bemutatja, kik laknak e területeken, hogyan és miből élnek, s létük milyen gazdasági-kulturális hatással van azokra, akik a világ más részein élik mindennapjaikat. A Világföldrajz teljes, átfogó képet ad bolygónkról, s a földrajz legfontosabb tudományágainak révén (geográfia, népességföldrajz, etnikai, gazdasági és vallásföldrajz stb.) érthetően, mégis tudományos igénnyel mutatja be az olvasónak, milyen logikusan működő egység is a minket körülvevő világ.

A könyv mintegy harminc magyar földrajztudós tanulmányait tartalmazza, akik valamennyien a szakma nemzetközileg is elismert képviselői. Az Akadémiai kézikönyvek sorozatban megjelent kötet ezért értékes, könnyen feldolgozható és mindenre kiterjedő információforrás a gimnáziumtól a diplomáig - sőt még azon is túl bárki számára, akit érdekel a földrajztudomány. Sorozatunkban hamarosan újra várható egy földrajzi vonatkozású mű, hiszen jövőre jelenik meg a Kárpát-medence földrajza.

Hivatkozás: https://mersz.hu/toth-vilagfoldrajz//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave