Kiefer Ferenc (szerk.)

Strukturális magyar nyelvtan 3.


13.1.4.10. Főnév → főnév képzők

 
  • -(a/o)s főneveken kívül (pl. asztalos, késes, boltos) számnevekhez (pl. ötös, ötödikes), és névutókhoz (pl. felettes, helyettes) is járulhat
  • ]-(a/os)ság a kötőhangzó és gemináta nélküli alak a produktív; a kötőhangzós alakok száma {15}, ebből a köznyelv kiejtését véve alapul geminátát tartalmazók a következők {5}: vigasság, bölcsesség, szüzesség, frisses[s]ég, nyerses[s]ég, egy pedig kötőhangzó nélküli geminátás: békesség; a főnéven kívül töve lehet melléknév, és egyes esetekben ige (eleség, nyereség, veszteség, vereség) vagy határozó (távolság) vagy kérdőszó (minőség, mennyiség, milyenség)
  • -zat; -(a/o)sdi
  • -nok/nök {36} gyakran kapcsolódik igei tőhöz {8}: akarnok, írnok, gyakornok, látnok, mérnök, védnök, vésnök, ülnök, néha melléknévi tőhöz: álnok, elnök, főnök; elülső nem kerek magánhangzós változata nincs: elnök, hírnök, védnök stb.
  • -(on)c {15} némely ige is lehet töve: küldönc, lelenc, védenc, tolonc, suhanc, lehet a tő melléknév: ifjonc, újonc, különc; a Vn-végű tövek csak -c-t vesznek fel: suhanc, különc
  • -lat

Strukturális magyar nyelvtan 3.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 053 3


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A Strukturális magyar nyelvtan 3. kötete a magyar alaktant tárgyalja. A magyar alaktan rendkívül gazdag, és számos, elméletileg is érdekes kérdést vet fel. Tudott dolog, hogy az alaktan és a mondattan bonyolultsági foka között fordított viszony áll fenn: minél bonyolultabb valamely nyelv mondattana, annál szegényebb alaktana, és minél gazdagabb alaktana, annál egyszerűbb mondattana. A magyar nyelv is sok olyan szerkezeti tulajdonságot kódol morfológiailag, amelyet más nyelv szintaktikailag fejez ki.

A Strukturális magyar nyelvtan korábbi köteteihez hasonlóan az alaktani kötet is arra törekszik, hogy egy adott elméleti keretben részletesen bemutassa a magyar alaktan legfontosabb sajátosságait. Az elméleti tárgyalás nagyszámú, empirikusan is új megfigyelést tett lehetővé. A kötetet ezért az is haszonnal forgathatja, akit az elméleti kérdésfeltevések kevésbé érdekelnek.

A magyar alaktan nemcsak az elméleti morfológiában foglal el különleges helyet, hanem az alkalmazott kutatásokban is. Ezért tartottuk fontosnak, hogy egy-egy fejezetet szenteljünk a magyar morfológia pszicholingvisztikai és számítógépes nyelvészeti vonatkozásainak is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-strukturalis-magyar-nyelvtan-3//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave