Kiefer Ferenc (szerk.)

Strukturális magyar nyelvtan 3.


Az sz-d(-v)-tövek

Az igei hangkivető tövek utolsó mássalhangzóit megvizsgálva azt találjuk, hogy ezek mindig zöngések, kivétel a már említett sz-d- és sz-d-v-tövek, ahol is a magánhangzót nem tartalmazó alak vége sz. Azonban ezek a tövek egy tágabb kivételes tőosztály részei, bennük az itt a nemkiváltó típusba sorolt toldalékok előtt tőalternáció zajlik le, az sz helyett a tővég általában d lesz (pl. esküszik, esküszöm—esküdd, esküdött, esküdtem, esküdj, esküdhet, esküdve). Ez a tőalternáció nem fonológiai folyamatként fogható fel, hanem feltehető, hogy a toldalékok különböző tövek között választanak, és a választás összefügg a toldalék típusával. Bizonyos tövekben azonban a tővégi mássalhangzó-váltakozás mellett megjelenik egy magánhangzó is. Ezeket vettük fel a táblázatba, hiszen tulajdonképpen—bár nem ugyanabban a tőalakban—hangkivetés zajlik le bennük. Ezt mutatják az alábbi példák.

Strukturális magyar nyelvtan 3.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 053 3


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A Strukturális magyar nyelvtan 3. kötete a magyar alaktant tárgyalja. A magyar alaktan rendkívül gazdag, és számos, elméletileg is érdekes kérdést vet fel. Tudott dolog, hogy az alaktan és a mondattan bonyolultsági foka között fordított viszony áll fenn: minél bonyolultabb valamely nyelv mondattana, annál szegényebb alaktana, és minél gazdagabb alaktana, annál egyszerűbb mondattana. A magyar nyelv is sok olyan szerkezeti tulajdonságot kódol morfológiailag, amelyet más nyelv szintaktikailag fejez ki.

A Strukturális magyar nyelvtan korábbi köteteihez hasonlóan az alaktani kötet is arra törekszik, hogy egy adott elméleti keretben részletesen bemutassa a magyar alaktan legfontosabb sajátosságait. Az elméleti tárgyalás nagyszámú, empirikusan is új megfigyelést tett lehetővé. A kötetet ezért az is haszonnal forgathatja, akit az elméleti kérdésfeltevések kevésbé érdekelnek.

A magyar alaktan nemcsak az elméleti morfológiában foglal el különleges helyet, hanem az alkalmazott kutatásokban is. Ezért tartottuk fontosnak, hogy egy-egy fejezetet szenteljünk a magyar morfológia pszicholingvisztikai és számítógépes nyelvészeti vonatkozásainak is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-strukturalis-magyar-nyelvtan-3//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave