Kiefer Ferenc (szerk.)

Strukturális magyar nyelvtan 3.


A v-vel bővülő tövek

Bizonyos magánhangzóra végződő tövek egyes toldalékolt alakjaikban a tő és a toldalék között egy v mássalhangzóval egészülnek ki. Az ilyen viselkedést mutató töveket v-töveknek nevezzük, és négy csoportjukat különíthetjük el. Az első csoportba tartozó tövek toldalékolt alakjaiban a tővégi hosszú magánhangzó után v jelenik meg az I. típusú (és még néhány) toldalék előtt. Az alábbi (135) táblázat az összes idetartozó igei és névszói tövet—az ún. v-vel bővülő töveket—tartalmazza. A táblázatban és az elemzésben eltekintünk az olyan alakoktól, amelyeknek v-vel való bővülése nem szisztematikus, azaz csak egyedi alakokban jelentkezik (pl. interjúvol, de interjúk, interjút stb.). Nem tekintettünk el azonban egyes, csak nyelvjárásokban létező alakoktól (%fú, %hí, %szí): ezek néhány képzett alakja a standard nyelvjárásban is létezik (pl. fúvat (homokot), fúvós (hangszer), (hó)fúvás, (fel)fúvódik). A felsorolt töveknek azonban vannak olyan—jelentésükben általában nem transzparens—képzett alakjaik, melyek ugyancsak v-vel bővülnek, de rövid magánhangzóval állnak (pl. fuvallat, fuvalkodik, fuvola, rivall). Ez a rövidülés ugyancsak nem rendszeres, és a rövidülő töveknél már tapasztalt módon elkülöníthető a szisztematikus rövidüléstől, amely minden I. típusú toldalék előtt lezajlik (l. 13.4.1.). Ezzel szemben a nyű és igetőnek van szisztematikusan rövidülő és nem rövidülő változata, ez utóbbit szintén itt soroltuk fel.

Strukturális magyar nyelvtan 3.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 053 3


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A Strukturális magyar nyelvtan 3. kötete a magyar alaktant tárgyalja. A magyar alaktan rendkívül gazdag, és számos, elméletileg is érdekes kérdést vet fel. Tudott dolog, hogy az alaktan és a mondattan bonyolultsági foka között fordított viszony áll fenn: minél bonyolultabb valamely nyelv mondattana, annál szegényebb alaktana, és minél gazdagabb alaktana, annál egyszerűbb mondattana. A magyar nyelv is sok olyan szerkezeti tulajdonságot kódol morfológiailag, amelyet más nyelv szintaktikailag fejez ki.

A Strukturális magyar nyelvtan korábbi köteteihez hasonlóan az alaktani kötet is arra törekszik, hogy egy adott elméleti keretben részletesen bemutassa a magyar alaktan legfontosabb sajátosságait. Az elméleti tárgyalás nagyszámú, empirikusan is új megfigyelést tett lehetővé. A kötetet ezért az is haszonnal forgathatja, akit az elméleti kérdésfeltevések kevésbé érdekelnek.

A magyar alaktan nemcsak az elméleti morfológiában foglal el különleges helyet, hanem az alkalmazott kutatásokban is. Ezért tartottuk fontosnak, hogy egy-egy fejezetet szenteljünk a magyar morfológia pszicholingvisztikai és számítógépes nyelvészeti vonatkozásainak is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-strukturalis-magyar-nyelvtan-3//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave