Kiefer Ferenc (szerk.)

Strukturális magyar nyelvtan 3.


Magánhangzónyúlás

Bizonyos tővégi rövid magánhangzók egyes toldalékolt alakokban hosszú magánhangzóval állnak. A folyamat a magyarban teljesen produktív, a nyúlás minden tőnél bekövetkezik, újabb keletű kölcsönzéseknél is, ezért a (187) táblázat minden tővéghangzóra csak annyi példát említ, amennyivel a toldalékok bemutathatók. Ahol lehetett, ott nemcsak abszolút töveket vizsgáltunk, hanem megadtunk az adott magánhangzóra végződő toldalékokat is. Igetöveknél kizárólag toldalékolt alakot adtunk meg, mert nincs rövid magánhangzóra végződő igei szabad tő. Jól látható, hogy felső magánhangzók (i, u és ü) sohasem nyúlnak meg. Az alsó magánhangzók (a és e) az utolsó oszlop toldalékai kivételével mindig megnyúlnak. A középső nyelvállású hangokról ilyen általánosítást nem tudunk tenni, mivel a magyarban egyetlen tartalmas szó sem végződik középső rövid magánhangzóra. A táblázatban szerepelnek az E/3. személyű birtokos alakok, melyek az elemzés számára problémát vetnek fel. Velük részletesen később foglalkozunk.

Strukturális magyar nyelvtan 3.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 053 3


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A Strukturális magyar nyelvtan 3. kötete a magyar alaktant tárgyalja. A magyar alaktan rendkívül gazdag, és számos, elméletileg is érdekes kérdést vet fel. Tudott dolog, hogy az alaktan és a mondattan bonyolultsági foka között fordított viszony áll fenn: minél bonyolultabb valamely nyelv mondattana, annál szegényebb alaktana, és minél gazdagabb alaktana, annál egyszerűbb mondattana. A magyar nyelv is sok olyan szerkezeti tulajdonságot kódol morfológiailag, amelyet más nyelv szintaktikailag fejez ki.

A Strukturális magyar nyelvtan korábbi köteteihez hasonlóan az alaktani kötet is arra törekszik, hogy egy adott elméleti keretben részletesen bemutassa a magyar alaktan legfontosabb sajátosságait. Az elméleti tárgyalás nagyszámú, empirikusan is új megfigyelést tett lehetővé. A kötetet ezért az is haszonnal forgathatja, akit az elméleti kérdésfeltevések kevésbé érdekelnek.

A magyar alaktan nemcsak az elméleti morfológiában foglal el különleges helyet, hanem az alkalmazott kutatásokban is. Ezért tartottuk fontosnak, hogy egy-egy fejezetet szenteljünk a magyar morfológia pszicholingvisztikai és számítógépes nyelvészeti vonatkozásainak is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-strukturalis-magyar-nyelvtan-3//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave