Kiefer Ferenc (szerk.)

Strukturális magyar nyelvtan 3.


-(V)g és -An

Mindkét képzővel (fiktív) hangutánzó tövekből képzünk igéket: (a) csen+g, zson+g, bon+g, ziz+eg, dör+ög, zümm+ög, csob+og; (b) durr+an, csobb+an, loccs+an, patt+an, serc+en, zizz+en. A -(V)g képzős, tartós-huzamos cselekvést, történést kifejező igék, mint ahogy az a fenti példasorból is látható, gyakran szemben állnak az -An képzős pillanatnyi cselekvést, történést jelentő igékkel: kopog—koppan, pufog—puffan, zizeg—zizzen, rezeg—rezzen, dörög—dörren, pattog—pattan, serceg—sercen stb. A -(V)g és az -An termékenységét mutatja, hogy tetszőleges egy szótagú, mássalhangzóra végződő, zajt utánzó neologizmusokból vagy (zajként aposztrofált) nonszensz hangsorokból duratív alakú igét többnyire -(V)g, mozzanatos igét pedig többnyire -An képzővel hozunk létre. A képzés ugyan nem szóalapú, de egy nagyon szűk körben, kicsi, de nem zárt bázissal termékeny. Potenciális hangutánzó töveket véve termékenyen képezhető például a zutty+og—zutty+an, bumm+og—bumm+an, bizz+eg—bizz+en. A képzés szabályai (48) és (49).

Strukturális magyar nyelvtan 3.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 053 3


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A Strukturális magyar nyelvtan 3. kötete a magyar alaktant tárgyalja. A magyar alaktan rendkívül gazdag, és számos, elméletileg is érdekes kérdést vet fel. Tudott dolog, hogy az alaktan és a mondattan bonyolultsági foka között fordított viszony áll fenn: minél bonyolultabb valamely nyelv mondattana, annál szegényebb alaktana, és minél gazdagabb alaktana, annál egyszerűbb mondattana. A magyar nyelv is sok olyan szerkezeti tulajdonságot kódol morfológiailag, amelyet más nyelv szintaktikailag fejez ki.

A Strukturális magyar nyelvtan korábbi köteteihez hasonlóan az alaktani kötet is arra törekszik, hogy egy adott elméleti keretben részletesen bemutassa a magyar alaktan legfontosabb sajátosságait. Az elméleti tárgyalás nagyszámú, empirikusan is új megfigyelést tett lehetővé. A kötetet ezért az is haszonnal forgathatja, akit az elméleti kérdésfeltevések kevésbé érdekelnek.

A magyar alaktan nemcsak az elméleti morfológiában foglal el különleges helyet, hanem az alkalmazott kutatásokban is. Ezért tartottuk fontosnak, hogy egy-egy fejezetet szenteljünk a magyar morfológia pszicholingvisztikai és számítógépes nyelvészeti vonatkozásainak is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-strukturalis-magyar-nyelvtan-3//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave