Kiefer Ferenc (szerk.)

Strukturális magyar nyelvtan 3.


Az agyon + magát kapcsolhatósága az agyon (+ magát) harmadik jelentésében

Ebben a jelentésében (kimerítőség (exhausztivitás): ’kimerülésig/kifáradásig’) az agyon igekötő a magát visszaható névmással mint áltárggyal („fake object”) együtt intranzitív (vagy tárgy nélkül, pusztán a cselekvés megjelöléseként intranzitívan használt) atelikus cselekvésigékhez járul, amelyek morfológiailag lehetnek egyszerűek vagy komplexek. Az alapigéknek igekötő nélküli visszaható névmással bővült változatuk nincs (például sétál → *sétálja magát, de: sétálagyon+sétálja magát; tanul → *tanulja magát, de: tanulagyon+tanulja magát; kártyázik → *kártyázza magát, de: kártyázikagyon+kártyázza magát). Szemben az agyon második jelentésével kapcsolódó tranzitív cselekvésigéket érintő korlátozással, amely szerint csak olyan igék jöhetnek számításba, amelyek az NP-ben jelölt nem efficiens tárgy állapotára valamilyen hatással lehetnek, azt képesek megváltoztatni, ebben az esetben az alapigék lexikai szemantikai jelentése nincs korlátozva.

Strukturális magyar nyelvtan 3.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 053 3


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A Strukturális magyar nyelvtan 3. kötete a magyar alaktant tárgyalja. A magyar alaktan rendkívül gazdag, és számos, elméletileg is érdekes kérdést vet fel. Tudott dolog, hogy az alaktan és a mondattan bonyolultsági foka között fordított viszony áll fenn: minél bonyolultabb valamely nyelv mondattana, annál szegényebb alaktana, és minél gazdagabb alaktana, annál egyszerűbb mondattana. A magyar nyelv is sok olyan szerkezeti tulajdonságot kódol morfológiailag, amelyet más nyelv szintaktikailag fejez ki.

A Strukturális magyar nyelvtan korábbi köteteihez hasonlóan az alaktani kötet is arra törekszik, hogy egy adott elméleti keretben részletesen bemutassa a magyar alaktan legfontosabb sajátosságait. Az elméleti tárgyalás nagyszámú, empirikusan is új megfigyelést tett lehetővé. A kötetet ezért az is haszonnal forgathatja, akit az elméleti kérdésfeltevések kevésbé érdekelnek.

A magyar alaktan nemcsak az elméleti morfológiában foglal el különleges helyet, hanem az alkalmazott kutatásokban is. Ezért tartottuk fontosnak, hogy egy-egy fejezetet szenteljünk a magyar morfológia pszicholingvisztikai és számítógépes nyelvészeti vonatkozásainak is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-strukturalis-magyar-nyelvtan-3//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave