Kiefer Ferenc (szerk.)

Strukturális magyar nyelvtan 3.


Szakirodalmi hivatkozások

A magyar összetételekkel több korábbi dolgozatomban foglalkoztam (Kiefer 1992b, 1992c, 1993b, 1997b). A jelen fejezetben ezeken kívül az (É. Kiss–Kiefer–Siptár 1998) alaktani részére is támaszkodtam. A magyar anyaghoz felhasználtam Pusztai Ferenc gyűjtését (Pusztai 2000) és Pusztai (1999)-et. Az angolra vonatkozó adatok egy részét Selkirk (1982)-ből, a neologizmusokat pedig Bauer (1983)-ból vettem. Az összetételi minták termékenységére vonatkozó gondolataimat először Kiefer (1999)-ben fogalmaztam meg. Az összetételek szemantikájára vonatkozóan Bierwisch (1990–91) gondolatait is felhasználtam. Az elliptálhatóság problémáját Booij (1985) alapján tárgyalom. Az összetételi minták szemantikai szempontjainak tárgyalásában Warren (1978)-ra támaszkodtam. A számnevek különleges hangsúlyozására vonatkozóan l. Varga (1998)-at. Károly (1969) a létező szóösszetételeket vizsgálja, vizsgálati szempontjai tehát lényegesen eltérnek a jelen munkában követett szempontoktól.

Strukturális magyar nyelvtan 3.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 053 3


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A Strukturális magyar nyelvtan 3. kötete a magyar alaktant tárgyalja. A magyar alaktan rendkívül gazdag, és számos, elméletileg is érdekes kérdést vet fel. Tudott dolog, hogy az alaktan és a mondattan bonyolultsági foka között fordított viszony áll fenn: minél bonyolultabb valamely nyelv mondattana, annál szegényebb alaktana, és minél gazdagabb alaktana, annál egyszerűbb mondattana. A magyar nyelv is sok olyan szerkezeti tulajdonságot kódol morfológiailag, amelyet más nyelv szintaktikailag fejez ki.

A Strukturális magyar nyelvtan korábbi köteteihez hasonlóan az alaktani kötet is arra törekszik, hogy egy adott elméleti keretben részletesen bemutassa a magyar alaktan legfontosabb sajátosságait. Az elméleti tárgyalás nagyszámú, empirikusan is új megfigyelést tett lehetővé. A kötetet ezért az is haszonnal forgathatja, akit az elméleti kérdésfeltevések kevésbé érdekelnek.

A magyar alaktan nemcsak az elméleti morfológiában foglal el különleges helyet, hanem az alkalmazott kutatásokban is. Ezért tartottuk fontosnak, hogy egy-egy fejezetet szenteljünk a magyar morfológia pszicholingvisztikai és számítógépes nyelvészeti vonatkozásainak is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-strukturalis-magyar-nyelvtan-3//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave