Kiefer Ferenc (szerk.)

Strukturális magyar nyelvtan 3.


A termékeny nemterminális toldalékok

A számítógépes leírás számára a képzők tulajdonságai közül a formálisak lényegesek. Tőhöz való kapcsolódásuk módjában nem térnek el az inflexiós toldalékokétól. A képzőknek tehát morfológiai viselkedés szempontjából ugyanazoknak a formális kritériumoknak kell megfelelniük, mint az inflexiós toldalékoknak. Egyértelműen leszögezhető, hogy a gépi leírás számára egy toldaléknak a toldaléksorban elfoglalt helye, azaz nemterminális vagy terminális mivolta a lényeges. Ezek szerint az olyan relatív töveket, melyeket mindig követhet inflexiós toldalék, nem válogatjuk szét képzőkre és nemképzőkre. A termékenység és a viselkedés szabályokba foglalhatósága tehát az a két kritérium, melyekkel gépi környezetben minden toldaléknak rendelkeznie kell. Természetesen a termékenység és a „jelentésesség” nincs korrelációban, azaz néhány formálisan létrehozható alak nem feltétlenül rendelkezik azzal az általánosan elfogadott jelentéssel, amivel a már lexikalizálódott képzett alakok. Ennek okát a jelentés nehezen definiálható tulajdonságaiban kell keresni. Nehezen, de legalábbis mindenki számára különbözően értelmezhetők a

Strukturális magyar nyelvtan 3.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 053 3


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A Strukturális magyar nyelvtan 3. kötete a magyar alaktant tárgyalja. A magyar alaktan rendkívül gazdag, és számos, elméletileg is érdekes kérdést vet fel. Tudott dolog, hogy az alaktan és a mondattan bonyolultsági foka között fordított viszony áll fenn: minél bonyolultabb valamely nyelv mondattana, annál szegényebb alaktana, és minél gazdagabb alaktana, annál egyszerűbb mondattana. A magyar nyelv is sok olyan szerkezeti tulajdonságot kódol morfológiailag, amelyet más nyelv szintaktikailag fejez ki.

A Strukturális magyar nyelvtan korábbi köteteihez hasonlóan az alaktani kötet is arra törekszik, hogy egy adott elméleti keretben részletesen bemutassa a magyar alaktan legfontosabb sajátosságait. Az elméleti tárgyalás nagyszámú, empirikusan is új megfigyelést tett lehetővé. A kötetet ezért az is haszonnal forgathatja, akit az elméleti kérdésfeltevések kevésbé érdekelnek.

A magyar alaktan nemcsak az elméleti morfológiában foglal el különleges helyet, hanem az alkalmazott kutatásokban is. Ezért tartottuk fontosnak, hogy egy-egy fejezetet szenteljünk a magyar morfológia pszicholingvisztikai és számítógépes nyelvészeti vonatkozásainak is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-strukturalis-magyar-nyelvtan-3//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave