Barzó Pál

Idegsebészet


Alagútszindrómák

Idegsebészeti praxisunk során sokszor találkozunk perifériás idegkompressziós tünetegyüttessel, amelynek a gerinceredetű problémáktól való elkülönítése alkalmanként igen nehézkes. A szimptómák kialakulásának oka, hogy az ideg a rendelkezésére álló csatornába, alagútba „szorul”. A vezető tünet az ideg által ellátott terület zsibbadása, fájdalma, mely nyugalmi állapotban is jelentkezik. Hosszú ideje fennálló súlyos esetben atrophiás formáról beszélünk, ez már a motoros rostok károsodására utal. A tarkótáji, felfelé sugárzó, nyilalló fejfájás hátterében sok esetben occipitalis neuralgia áll, amely a n. occipitalis major által okozott kompresszió következménye. Az ideg benzodiazepin- és lidokaininfiltrációja gyakran hónapokig fájdalommentességet eredményez. Mellkaskimeneti szindróma (TOS: thoracic outlet syndrome) esetén a plexus brachialis és az a. subclavia egyaránt nyomás alatt van. Differenciáldiagnosztikai érdekesség, ha az érintett oldalon hiperabdukció hatására a pulzus megszűnik (Wright-manőver). Az összes tünetegyüttes közül a n. medianus kompressziójából adódó carpalis alagút szindróma a leggyakoribb. A canalis carpalis feletti területre reflexkalapáccsal vagy ujjal koppintva ott nyilalló fájdalom, zsibbadás jelentkezik (Tinel-jel). Az ideg sebészi felszabadítása a lig. carpi transversum átmetszéséből, dekompressziójából áll, szükség esetén pedig a hypertrophiás flexorínhüvelyeket is el kell távolítani. Ha a n. ulnaris cubitalis leszorítása következtében jönnek létre tünetek, sulcus ulnaris szindrómáról beszélünk. Meralgia paraesthetica a n. cutaneus femoris lateralis kompressziója miatt alakul ki. A n. peroneus profundus kompresszió súlyos esetben peroneusparesist okozhat. Ritkábban előforduló kórforma a supinator, az obturator és a tarsalis alagút szindróma.

Idegsebészet

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 059 902 3

Munkám során mindenkor fontosnak tartottam azt az oktatásra, képzésre vonatkozó – talán Környey által megfogalmazott – elvárást, miszerint „minden gyakorló orvosnak ismernie kell az ideggyógyászati és az idegsebészeti betegségek kezdeti, jó prognózist nyújtó alakjait, nehogy a betegek túl későn kerüljenek szakorvos kezébe”.

Az idők folyamán sajnálattal kellett azonban tapasztalnom, hogy az egymást követő tanügyi reformoknak és a specializációnak már azok a szakmák is kezdtek áldozatul esni, amelyeknek nem csupán egy-egy panasszal, tünettel vagy betegségformával, hanem az egész emberrel kellett foglalkozniuk.

Munkatársaimmal arra vállalkoztunk, hogy olyan, az orvostanhallgatók és a gyakorló orvosok munkáját is segítő könyvet állítsunk össze, amelyben ismertetésre kerülnek mindazok a neurológiai kórformák, amelyeknek gyógykezelésében az idegsebészeti ellátás indokolt vagy komolyan mérlegelendő.

Bízunk abban, hogy a könyvünkben megjelenő szemlélet, a diagnosztikai és terápiás ajánlások hasznos tanácsokként szolgálnak mind az orvosok, mind a betegek számára.

Hivatkozás: https://mersz.hu/barzo-idegsebeszet//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave