Weissmahr Béla

Az emberi lét értelme

Metafizikai értekezések


A két szempont (az „egyrészt” – „másrészt”) szintézise az enciklika szerint

Az észből és a hitből származó felismerések összhangját az enciklika az egész keresztény hagyomány szellemében azzal alapozza meg, hogy a teremtő Isten és az üdvtörténet Istene egy és ugyanaz az Isten. „Egy és ugyanaz az Isten, aki a dolgok természetes rendjének érthetőségét és értelmes voltát – melyre a tudós nyugodtan ráhagyatkozhat – megalapozza és biztosítja, aki a mi Urunk Jézus Krisztus Atyjaként nyilatkoztatta ki magát” (34). A következőkben az enciklika rámutat arra a történelmileg is nagyon fontos tényre, hogy a keresztény igehirdetés, amikor Palesztinából kiindulva belépett a görög-római világ hellenista kultúrájába, akkor a filozófia segítségét vette igénybe ahhoz, hogy a politeizmussal, a sokistenhittel szemben az egyetlen igaz Isten hitét megalapozza. Ebben persze nem úgy járt el, hogy az akkori filozófiai iskolák tanításából mindent átvett volna. Az azonban tény, hogy főképpen a platóni filozófia recepciója nagyon jelentős volt a 2. század elejétől kezdve. Mivel azonban a platóni, de egyben az egész ókori filozófia nem ismerte a teremtés fogalmát, ezt a zsidó hagyományból vették át. Ennek a beépítése a platóni filozófiába azonban nem jelentett törést, ez harmonikusan beilleszkedett egy ilyen értelemben „kijavított” platóni filozófiába. A teremtés fogalmának beépítése a filozófiai gondolkodásba egyben az anyagról vallott ókori filozófiai felfogás korrekcióját is jelentette. Az anyag mint Isten teremtménye nem a rossz elve, ezért a test feltámadása benne van Isten üdvözítő tervében.

Az emberi lét értelme

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 059 904 7

Weissmahr Béla S.J. (1929-2005) a jezsuiták müncheni filozófiai fakultásának elismert és kedvelt professzora, a 20. század egyik nagy hatású filozófiai áramlatának, az ún. „transzcendentális neotomizmusnak" legnagyobb magyar képviselője volt.

Weissmahr filozófiája a mindent átfogó Egység dialektikus metafizikájaként jelölhető meg, s ennyiben inkább követi a Cusanustól Hegelig ívelő német spekulatív filozófia irányát, semmint a klasszikus tomizmust. Munkáit nagyfokú eredetiség, világos, ám tömör szövegszerkesztés és az érvelés virtuóz és aprólékos kimunkáltsága jellemzi. Három legfontosabb filozófiai műve immár magyarul is olvasható: előbb (1995) az Ontológia, majd (1996) a Filozófiai istentan, végül pedig (2009) a Németországban is csak halála után kiadott A szellem valósága jelent meg magyarul.

Jelen kötet Weissmahr Béla fontosabb tanulmányainak gyűjteményét adja. A felölelt témák igen változatosak: a végső megalapozás kérdésétől az Isten-szabadság-halhatatlanság klasszikus témáin át szerepelnek itt az ember szabadságáról, élete értelméről, ugyanakkor azonban az evolúcióról, a Gödel-tételről vagy a krisztusi szabadítás jelentéséről szóló gondolatmenetek is.

Weissmahr Béla filozófiai munkássága e kötettel teljesen hozzáférhető válik hazájában. Ezzel megnyílik annak lehetősége is, hogy egy jelentős és eredeti magyar filozófus hatást gyakorolhasson hazánk szellemi életére.

Hivatkozás: https://mersz.hu/weissmahr-az-emberi-let-ertelme//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave