A kórházi traumás felvételek 4–10%-a bordatörés miatt (is) történik. Kevés borda törése fiatal beteg esetében jóindulatú betegség, kivéve ha a tüdőállomány jelentős mérvű és/vagy kiterjedésű zúzódása kíséri. Az igen kedvező és gyors gyógyhajlamú törések prognózisát a lehetséges szövődmények határozzák meg. Magas kockázatúak az egyébként is beszűkült cardiopulmonaris rezervű betegek, akik nem bírnak ki még egy szövődményt. A kísérőbetegségek és/vagy a bordatörés foka (számuk, ablakos volta) súlyosbítja a helyzetet. A diszlokált törvégek lég- és/vagy vérmellhez vezethetnek. Fenyeget a tompa mellűri belszervi sérülés. A bordatörés formái súlyossági sorrendben: szoliter, sorozat és a mellkasi paradox mozgással járó ablakos bordatörés. A terápiában elsődleges a fájdalomcsillapítás és az intenzív fizioterápia. Az opiátokkal sem szűkmarkú szisztémás fájdalomcsillapítást helyi hatású szerekkel kell kiegészíteni. Sorozat-bordatöréskor ajánlott, ablakos bordatöréskor kötelező az epiduralis fájdalomcsillapító kanül vagy ekvivalens módszer (például páciens kontrolállta fájdalomcsillapítás [patient controlled analgesia, PCA]) boluszban vagy folyamatos adagolással. A fizioterápia (expektoráció és légzőtorna, hangsúllyal a mély és bent tartott belégzésen) ugyanolyan fontos, mint a mukolízis. A beteg oxigénszaturációja, vérgázkontrollja alapján idejekorán indikált bronchoszkópos, illetve a minitracheostomán keresztül történő leszívás megelőzheti a gépi lélegeztetést. Amennyiben a vérgázértékek tovább romlanak, nem kerülhető el az arteficiális ventiláció.