A tüdőműtétek esetén a posztoperatíve alkalmazott mellkasi szívás mindig a lehető legkisebb legyen, ám arra is figyelni kell, hogy a drénen keresztül ne történjen visszaszívás mély belégzés esetén sem. Általában 30–100 vízcm-es szívást alkalmazunk. A korai mobilizálást igénylő betegek esetében mobil elektromos szívórendszert is alkalmazhatunk. A mellkasi dréneket legkorábban 48 órával a műtétet követően távolítjuk el, amennyiben már legalább 6–8 órája nem vezetnek át levegőt (nem dehiscensek), és folyadékhozamuk sem magasabb 200 ml/24 óra savós folyadéknál. Fennálló légátvezetés esetén a mellkasi csövek 7–10 napig bent tarthatók, némely esetben akár tovább, de baktériumkolonizáció és infekció kialakulásának fokozódásával számolnunk kell. Pulmonectomia esetén néhány központban nem alkalmaznak szívódrén-kezelést – ilyenkor naponta-kétnaponta mellkasi punkcióval bocsátják le a meggyűlt intrathoracalis folyadékot, és a mediastinalis eltolódás mértékének megfelelően szívnak le vagy engednek be szűrőn keresztül levegőt, tehát mellűri nyomásbeállítást végeznek. Rutinszerűen ajánlható a pulmonectomia után Bülau-szívórendszer alkalmazása. Mellkasi műtétek esetén általában a bal oldali nagyobb mediastinalis műtétek, pulmonectomiák, pleuropneumectomiák és oesophagusműtétek után fordul elő a nyirokérrendszer sérülése.