Szatmári Zoltán (szerk.)

Sport, életmód, egészség


Mozgásprogram tanulása

A humán adaptációs folyamatok és a humán teljesítményeket meghatározó tényezők között kiemelt szerepet játszanak azok a tanult mozgásprogramok, melyek a tevékenység jellegéből fakadóan meghatározzák az adott cselekvés sikeres kimenetét. Ha sportteljesítményről beszélünk, akkor prioritásként kell kezelnünk azt a folyamatot, melynek során a versenyző az aktuális versenyhelyzetnek megfelelően sikeresen reprodukálja az adott mozgásprogramot, illetve alternatív környezeti feltételek esetén képes kiválasztani és sikeresen végrehajtani az adekvát mozgásprogramot (Istvánfi, 2005). A mozgás tanulásának legegyszerűbb módja a próba-szerencse alapon szerveződő gyakorlás. Ebben az esetben a folyamatos próbálkozások révén egyre hatékonyabb, gördülékenyebb és ügyesebb lesz a mozgásvégrehajtás. Simon és munkatársai (1994) szerint a mozgástanulás folyamatos szenzomotoros kontextusban zajlik, ahol a tanulás hátterében a próbálgatások közben fellépő hibajelek folyamatos és rejtett érzékelése történik és a hibajavítás, a programban előforduló hibák érzékelésével és az új kísérletbe való beépítésével jön létre. Amikor egy korábban megtanult, jól begyakorolt mozgásminta rendelkezésre áll, azonban a környezetben változás jön létre – például megváltozik a testséma vagy a megszokott környezeti tényezőkben áll be pillanatnyi módosulás – a szervezetben adaptációs folyamat indul be. A mozgásszabályozás feldolgozó szakaszában hibajel keletkezik, mely a korábbi motoros program átalakításához vezet. A meginduló adaptációs folyamat során a korábbi mozgásminta átalakítása történik. Hasonló és időben elhúzódó jelenség a serdülőkori motoros átrendeződés. Ebben az esetben a megváltozott testsémajellemzők – a hirtelen hossznövekedés negatív hatása a mozgásszabályozásra – okozzák a mozgásszabályozás pillanatnyi zavarát. A korábbi mozgásprogramok nem alkalmasak a megváltozott biomechanikai körülmények mellett a mozgások tökéletes végrehajtására. A fennálló motoros disszonanciát egy adaptációs folyamat követ, melynek során a korábbi mozgásprogram átalakításra kerül (Tóth, 2006). Az adaptáció sikere függ az eltérés fokától, az egyén képességeitől, a gyakorlás idejétől és még számos tényezőtől. A serdülőkorban zajló motoros átrendeződés hatással van a személyiségfejlődés más aspektusára is (affektivitás). A kezdeti kísérleteket nagy figyelmi működés kíséri, később a mozgás egyre automatikusabb lesz, és végül átkerül az extrapiramidális rendszerbe, ahol dinamikus sztereotípiaként motoros programmá alakul. A legegyszerűbb tanult mozdulattól mint például a cipő befűzése, a bonyolult koreografált mozdulatokig – mint a talajtornában a szaltó közben a forgások indításához a végtag és fejmozgás – hasonló módon történik. A sporttevékenység végzése során az adott sportág technikai és taktikai mozgásprogramjainak elsajátítása és a helyzetnek megfelelő felhasználása segíti elő a pillanatnyi környezeti feltételekhez való maradéktalan alkalmazkodást.

Sport, életmód, egészség

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

Nyomtatott megjelenés éve: 2009

ISBN: 978 963 454 121 9

A kötet elsődleges célja, hogy tudományos igényű, aktuális és átfogó tanulmányt mutasson be a jelen sportjáról, a sporttudomány aldiszciplínáiról és határterületeiről.

A kézikönyv elsősorban testkulturális, sporttudományi, rekreációs és életmódképzést nyújtó intézetek hallgatóinak, oktatóinak ajánljuk, de bizonyára haszonnal forgathatják fogyatékkal élők, időskorúak sporttevékenységével foglalkozó szakemberek is. A sport iránt elkötelezett, az egészségtudatos életmódot követő érdeklődők is sok értékes információt, tájékozódást segítő adatot és szempontot találhatnak benne.

A kötet tizenegy fejezete részletesen foglalkozik a sport és az újkori olimpiák történetével, sportágaival, a sport tudományával, elméletével, a sportteljesítmény tényezőivel (mozgásfejlődés, mozgástanulás, élettani és pszichológiai hatások), a motoros teljesítmény összetevőivel, a sport veszélyeivel, a dopping témakörével, stb. Korosztályonként vizsgálja a sport feladatát, kitér a sporttevékenység minden területére (rekreáció, iskolai nevelés, élsport, tehetséggondozás, fogyatékkal élők sporttevékenysége, a sport mozgásterápiás szerepe). Külön fejezetben tárgyalja a sport életmódban betöltött szerepét, a sport társadalmi hatásait, üzleti hátterét, a sportkommunikáció formáit, valamint a sport művészeti vonatkozásait.

Kötetünk szerzői, a sporttudomány, illetve a testnevelés és sporttudományi felsőoktatási intézetek elismert szakemberei.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szatmari-sport-eletmod-egeszseg//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave