Szatmári Zoltán (szerk.)

Sport, életmód, egészség


Az olimpizmus eszmei alapjai

Először is azt kellene tisztáznunk, hogy Coubertin – a sok angolszász nevelési reformötletének kudarca után – miért is választotta az antik olimpiákat példaképül és hogyan határozta el azok felújítását. Tudjuk, hogy Coubertin a Sorbonne-on tanult történelmet, benne ókort, művészettörténetet és még az archeológia sem állt tőle távol. Lehet, hogy azért választotta az olimpiai versenyjátékokat alapul, mert nem ismerte a többi pánhellén ünnepi sportjátékot? Erre a kérdésre egyértelmű nem a válasz. Jól tudta, hogy voltak versenyek Iszthmoszban és Nemeában, de azzal is tisztában volt, hogy azok már az ókorban sem voltak annyira az érdeklődés homlokterében, mint Olümpia. Amelyik pedig hasonló nagyságrendben működött, vagyis a delphoi (püthói) játék, az elválaszthatatlanul összefonódott az emberek tudatában a korabeli fölöttébb gyanús politikai trükkökkel meg Püthia papnő öntudatlan, kéngőzös jóslataival. De nem választhatta Coubertin a véres római gladiátorviadalokat sem, mert a cirkuszi produkciókat „tán csodálta, ámde nem szerette”. A lovagi tornák s események sem feleltek meg céljainak, nem is beszélve azok elavult tartalmáról és formájáról, valamint ideológiai tarthatatlanságáról. Olümpia viszont az emberi történelem leghíresebb ünnepi játékainak volt az otthona, amely így az európai kultúra szerves részévé vált. Coubertin személy szerint az ókor iránti nosztalgiával bíró hellenofil, görögbarát ember volt, és létezett akkor általában is egy, a görögök szabadságharcával szimpatizáló, azt anyagilag vagy akár személyes részvétellel támogató filhellén mozgalom. Ahogy mai szlogennel mondhatnánk: „jó volt görögnek lenni” abban az időben.

Sport, életmód, egészség

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

Nyomtatott megjelenés éve: 2009

ISBN: 978 963 454 121 9

A kötet elsődleges célja, hogy tudományos igényű, aktuális és átfogó tanulmányt mutasson be a jelen sportjáról, a sporttudomány aldiszciplínáiról és határterületeiről.

A kézikönyv elsősorban testkulturális, sporttudományi, rekreációs és életmódképzést nyújtó intézetek hallgatóinak, oktatóinak ajánljuk, de bizonyára haszonnal forgathatják fogyatékkal élők, időskorúak sporttevékenységével foglalkozó szakemberek is. A sport iránt elkötelezett, az egészségtudatos életmódot követő érdeklődők is sok értékes információt, tájékozódást segítő adatot és szempontot találhatnak benne.

A kötet tizenegy fejezete részletesen foglalkozik a sport és az újkori olimpiák történetével, sportágaival, a sport tudományával, elméletével, a sportteljesítmény tényezőivel (mozgásfejlődés, mozgástanulás, élettani és pszichológiai hatások), a motoros teljesítmény összetevőivel, a sport veszélyeivel, a dopping témakörével, stb. Korosztályonként vizsgálja a sport feladatát, kitér a sporttevékenység minden területére (rekreáció, iskolai nevelés, élsport, tehetséggondozás, fogyatékkal élők sporttevékenysége, a sport mozgásterápiás szerepe). Külön fejezetben tárgyalja a sport életmódban betöltött szerepét, a sport társadalmi hatásait, üzleti hátterét, a sportkommunikáció formáit, valamint a sport művészeti vonatkozásait.

Kötetünk szerzői, a sporttudomány, illetve a testnevelés és sporttudományi felsőoktatási intézetek elismert szakemberei.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szatmari-sport-eletmod-egeszseg//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave