Szatmári Zoltán (szerk.)

Sport, életmód, egészség


Sílövészet (biathlon)

A sífutásból kialakulva a katonai kiképzések egyik téli formájaként jelent meg a biatlon. Az 1700-as években, háborúban és békeidőben is hasznát vették sítudásuknak a katonák. 1767-ben a svéd–norvég határon a két nemzet katonái sífutásban és lövészetben versenyeztek. A világháborúk ideje alatt is fontos szerepet töltött be a sílövészet, különösen az északon és egyes orosz területeken állomásozó csapatok kiképzésében. Sokáig a sportág katonai jellege miatt a versenyek résztvevői között több hivatásos katonát lehetett látni, azonban ez mára szinte teljesen eltűnt. A biatlon az első téli olimpiai játékokon bemutató jelleggel szerepelt. A pontos elnevezése akkor síjárőrverseny volt. Később 1936-ban és 1948-ban az olimpiai programon kívül rendeztek összetett versenyt katonák részére. Eredetéből adódóan a sportág nem a sísportok családjához csatlakozott, hanem egy másik katonai ághoz, az öttusához. Ennek a zavaros helyzetnek volt következménye, hogy 1948-ban, St. Moritzban, először és utoljára, az öttusa szerepelhetett a téli olimpia műsorán (úszás és futás helyett lesiklás és sífutás volt), de nem aratott sikert. 1953-ban a Nemzetközi Öttusa Szövetségen belül létrehozták a biatlon szakágat (UIPMB). A szövetség mint téli összetett sportágat, felvételre javasolta a NOB-nak, melyet 1954-ben elfogadtak. 1958-ban, Ausztriában megrendezték az első biatlon világbajnokságot, és azóta a szervezet évente rendez világbajnokságot és kétévente Európa-bajnokságot. A biatlon hivatalosan az 1960-as téli olimpián debütált. Az egyesült államokbeli Squaw Valleyben 9 ország 30 versenyzője rajtolt. 1984-ben a nők is kedvet kapva világbajnokságon mérhették össze felkészültségüket, majd 1992-ben ők is olimpiai indulók lettek.

Sport, életmód, egészség

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

Nyomtatott megjelenés éve: 2009

ISBN: 978 963 454 121 9

A kötet elsődleges célja, hogy tudományos igényű, aktuális és átfogó tanulmányt mutasson be a jelen sportjáról, a sporttudomány aldiszciplínáiról és határterületeiről.

A kézikönyv elsősorban testkulturális, sporttudományi, rekreációs és életmódképzést nyújtó intézetek hallgatóinak, oktatóinak ajánljuk, de bizonyára haszonnal forgathatják fogyatékkal élők, időskorúak sporttevékenységével foglalkozó szakemberek is. A sport iránt elkötelezett, az egészségtudatos életmódot követő érdeklődők is sok értékes információt, tájékozódást segítő adatot és szempontot találhatnak benne.

A kötet tizenegy fejezete részletesen foglalkozik a sport és az újkori olimpiák történetével, sportágaival, a sport tudományával, elméletével, a sportteljesítmény tényezőivel (mozgásfejlődés, mozgástanulás, élettani és pszichológiai hatások), a motoros teljesítmény összetevőivel, a sport veszélyeivel, a dopping témakörével, stb. Korosztályonként vizsgálja a sport feladatát, kitér a sporttevékenység minden területére (rekreáció, iskolai nevelés, élsport, tehetséggondozás, fogyatékkal élők sporttevékenysége, a sport mozgásterápiás szerepe). Külön fejezetben tárgyalja a sport életmódban betöltött szerepét, a sport társadalmi hatásait, üzleti hátterét, a sportkommunikáció formáit, valamint a sport művészeti vonatkozásait.

Kötetünk szerzői, a sporttudomány, illetve a testnevelés és sporttudományi felsőoktatási intézetek elismert szakemberei.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szatmari-sport-eletmod-egeszseg//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave