Niese Siegfried

Hevesy György 1885-1966

Tudomány határok nélkül


A radioaktív indikátorok első zoológiai alkalmazása

Hevesy csodálatra méltóan sokoldalú tudós volt: a legkülönfélébb feladatokra is jutott ideje és energiája. Miközben a hafnium vizsgálatával és az izotópszétválasztással foglalkozott, az indikátormódszer alkalmazásáról sem feledkezett meg. Felvette a kapcsolatot a Koppenhágai Egyetem, az Állatorvosi és az Agrártudományi Egyetem, a Műszaki Egyetem, a Rádiumkórház és más intézmények különböző laboratóriumaiban dolgozó kollégákkal, hogy újabb területeken próbálhassa ki az indikátormódszert. Korábban említett kísérleteit, amelyekben az ólom felszívódását és szállítását vizsgálta növényekben, az Agrártudományi Egyetemen végezte. A kísérletek eredményeit 1921 és 1923 között publikálta.160 Indikátorként egyelőre azonban csak a rendkívül mérgező nehézfémek sói álltak rendelkezésre, amelyek biológiai vizsgálatokban korlátozottan voltak alkalmazhatók. Hevesy ennek ellenére – a dán bőrgyógyásszal, Sven Lomholttal és a kémikus Jens Christiansennel együttműködve – újabb lehetőséget talált az indikátormódszer alkalmazására. 1923 végén megvizsgálták a bizmut és az ólom cirkulációját állati szervezetekben. Indikátorként a RaE (210Bi) bizmutizotópot és a RaD (210Pb) ólomizotópot használták. A kísérleti állatok házinyulak voltak. A bizmutot azért választották, mert ekkoriban már alkalmazták nemi betegségek kezelésére, bár a hatását nem ismerték pontosan.161 Úgy találták, hogy terápiás célokra a bizmut-hidroxid olajos szuszpenziója a legalkalmasabb. Hevesy azt írta Panethnek: „A vizsgálatok a bizmuttal jól haladnak, és nagy örömmel töltenek el.”

Hevesy György 1885-1966

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 156 1

Hevesy György (1885–1966) Budapesten született jómódú zsidó család ötödik gyermekeként. Felmenői között kereskedőket, birtokosokat és gyárosokat találunk. Jelentős felfedezések és találmányok fűződnek a nevéhez a fizika, kémia, geológia, biológia és az orvostudomány területén. Felfedezte a hafniumot, nukleáris elemző módszereket dolgozott ki, a nevéhez köthető a röntgenfluoreszcencia-analízis kidolgozása és az izotópszétválasztás, valamint a nukleáris medicina mint tudományág alapjainak lefektetése. 1943-ban kémiai Nobel-díjat kapott „az izotópok nyomjelzőként való alkalmazásáért a kémiai folyamatok vizsgálatában”.

Hevesy korának számos neves tudósát ismerte személyesen, többekkel dolgozott együtt, többekhez fűzte szoros barátság. Siegfried Niese életrajza bemutatja Hevesy tudományos eredményeit és azokat a sokszor nehéz körülményeket, amelyek között ezek születtek. Számos részletet idéz Hevesy levelezéséből. Ezekből egy olyan ember portréját ismerhetjük meg, aki a legnehezebb időkben sem vesztette el a humorérzékét, és tisztelettel tekintett embertársaira.

Hivatkozás: https://mersz.hu/niese-hevesy-gyorgy-1885-1966//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave