Kullmann László

Áramlástechnikai gépek


4.4. Berendezés-szállítómagasság, statikus szállítómagasság, csővezeték-jelleggörbe

Jelöljük e-vel a Bernoulli-egyenletben szereplő három tag összegét összenyomhatatlan (állandó ρ sűrűségű) közeg esetén: e=pρg+c22g+z; p a folyadék átlagos nyomása, c a folyadék átlagsebessége a cső keresztmetszetében, z a vizsgált keresztmetszet geodetikus magassága. Egy szivattyús berendezés szívótérből (kút, medence, folyó stb.), szívócsőből, nyomócsőből és nyomóoldali folyadéktérből (tartály, medence, víztorony stb.) áll (ld. a 4.9. ábra). A berendezés a szívótértől a nyomótérig tart. A szivattyú a szívó- és nyomócső között helyezkedik el. A szívócső eleje az 1; a szívócső vége, ami azonos a szivattyú szívócsonkjával az I; a nyomócsonk, ami azonos a nyomócső elejével a II; a nyomócső vége a 2 jelű pont. A Bernoulli-összegeket ezekkel az indexekkel látjuk el: e1’ = e1; eI; eII; e2.

Áramlástechnikai gépek

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 181 3

Magyarország villamosenergia-termelése az utóbbi években mintegy 40 TWh/év, az egész világ villamosenergia-termelése pedig 26000 TWh/év volt. Nemzetközi felmérések szerint a megtermelt villamos energia 25%-át szivattyús rendszerek, feleekkora mennyiséget ventilátorok, kompresszorok üzemére fordítanak. A villamosenergia-termelésnek pedig 16%-át vízerőművek, 2,5%-át szélerőművek állítják elő. Így nyilvánvaló, hogy az áramlástechnikai gépek és áramlástechnikai rendszerek tervezőinek, beruházóinak és üzemeltetőinek óriási a felelőssége, hogy törekedjenek e gépcsalád hatékonyságának optimumára. Ez a tankönyv ebben segíti a leendő gépészmérnököket, energetikai mérnököket.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kullmann-aramlastechnikai-gepek//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave