MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Épületgépészeti rendszertechnika
Egy előrecsatolt rendszer optimalizációja
A példa előrecsatolt döntési rendszer optimalizációját mutatja be. A rendszer gráfját a 7.7. ábra szemlélteti. A transzformációs összefüggéseket és a döntési eredményeket, nyereségeket a 7.1. táblázat tartalmazza.
Tartalomjegyzék
- Épületgépészeti rendszertechnika
- Impresszum
- Épületgépészeti rendszertechnika
- I. fejezet. Alapfogalmak, általános ismeretek
- 1. Bevezetés
- 2. A rendszerekről általában
- 3. A rendszerek osztályai éstípusai
- 3.1. A konkrét rendszerek absztrakciója. A matematikai rendszerelmélet alapjai
- 3.2. A rendszerek típusai időbeli viselkedésük alapján
- 3.3. A rendszerek típusai ok-okozati meghatározottságuk szerint
- 3.4. A rendszerek típusai a rendszerelemek térbeli kapcsolata szerint
- 3.5. Atérben diszkrét rendszerek típusai morfológiai alapon
- 3.6. A rendszerek típusai a matematikai leírás módja szerint
- 4. Gépészeti rendszerek
- 1. Bevezetés
- II. fejezet. Épületgépészeti rendszerek rendszeranalízise és optimalizációja
- 5. Az alapfeladat megoldása meglévő épületgépészeti rendszerekre állandósult állapotra
- 6. Az inverz feladat megoldása meglévő épületgépészeti rendszerekre és létesítési-tervezési feladatokra
- 7. Rendszerelméleti optimalizációs módszerek
- 7.1. A soros rendszerek rekurzív optimalizációja Aris–Nemhauser–Wilde [2] alapján
- 7.2. Nem-soros rendszerek vizsgálata és optimalizációja
- 7.3. Példák
- 7.4. Komplex rendszerek optimalizációja
- 7.5. Komplex rendszerekben az alapfeladat megoldása
- 7.6. Szélsőérték-számítási módszerek az összetett rendszerek közbülső optimalizációs feladataira
- 5. Az alapfeladat megoldása meglévő épületgépészeti rendszerekre állandósult állapotra
- III. fejezet. Valószínűségelméleti összefoglaló
- 8. Műveletek valószínűségi változókkal [11], [12] alapján
- 8.1. Két valószínűségi változó összege
- 8.2. Két valószínűségi változó szorzata
- 8.3. Valószínűségi változók függvényeinek valószínűségeloszlása
- 8.4. Sztochasztikus folyamatok áttekintése [11] alapján
- 8.5. A valószínűségi változók momentumainak pontossága. Szignifikanciaszint és konfidenciaintervallum. A mérések pontossága [11], [12] alapján
- 8.1. Két valószínűségi változó összege
- 8. Műveletek valószínűségi változókkal [11], [12] alapján
- IV. fejezet. Épületgépészeti rendszermodellek
- 9. Központi fűtési rendszerek üzemeltetésének döntési modellje
- 10. Távfűtő rendszer üzemeltetésének döntési modellje. Az üzemeltetés optimuma
- 10.1. Távfűtési rendszerek felépítésének és üzemeltetésének rendszertani modellje
- 10.2. Az üzemeltetés optimalizációja decentralizált rendszermodellel. Adottak a hőigények. A szekunder rendszer hőszállítási jellemzőit nem vizsgáljuk
- 10.3. Az üzemeltetés optimalizációja decentralizált rendszermodellel. Adottak a hőigények és a szekunder rendszer hőszállítási jellemzői
- 10.4. Koncentrált fogyasztójú távfűtési rendszer
- 10.4.1. Az optimális primer és szekunder forróvíz-hőmérsékleti menetrend meghatározása a külső hőmérséklet, illetve a hőigény függvényében a primer oldalon soros kapcsolású hőközpontra
- 10.4.2. Az optimális primer forróvíz-hőmérsékleti menetrend meghatározása a külső hőmérséklet, illetve a hőigény függvényében a primer oldalon tiszta párhuzamos kapcsolású hőközpontra
- 10.4.1. Az optimális primer és szekunder forróvíz-hőmérsékleti menetrend meghatározása a külső hőmérséklet, illetve a hőigény függvényében a primer oldalon soros kapcsolású hőközpontra
- 10.5. Hőközpontok rendszertani modellje
- 10.5.1. A hőközpontok hőmérlege. A hőcserélő egyenletek
- 10.5.2. A hőcserélők belépő jellemzőinek ismeretében a kilépő jellemzők meghatározása primer oldalon soros kapcsolásra a 10.4., 10.7. és 10.8. ábra szerint
- 10.5.3. A hőcserélők belépő jellemzőinek ismeretében a kilépő jellemzők meghatározása primer oldalon tisztán párhuzamos kapcsolású hőközpontra
- 10.5.4. A hőcserélők felé támasztott teljesítményigények ismeretében a szükséges belépő jellemzők meghatározása primer oldalon soros kapcsolású hőközpontokra előnykapcsolás alkalmazásakor
- 10.5.5. A hőcserélők előírt kilépő jellemzőihez optimális belépő jellemzők meghatározása primer oldalon soros kapcsolású hőközpontokra
- 10.5.6. A hőcserélők kilépő jellemzőinek ismeretében a belépő jellemzők meghatározása primer oldalon tiszta párhuzamos kapcsolás esetén
- 10.5.7. A távhőrendszer hőegyensúlya
- 10.5.1. A hőközpontok hőmérlege. A hőcserélő egyenletek
- 10.6. Távfűtési rendszerek létesítésének rendszertani modellje
- 10.1. Távfűtési rendszerek felépítésének és üzemeltetésének rendszertani modellje
- 11. Hidraulikai feladatok
- 12. Talajszondás hőszivattyú rendszertani modellje
- 12.1. Elektromos kompresszorhajtású talajszondás hőszivattyús rendszer optimalizálásának rendszerelméleti döntési sémája
- 12.2. A talajszonda bemenet-kimenet „fehér doboz”-modellje és energetikai analízise
- 12.3. A hőszivattyú bemenet-kimenet „fehér doboz”-modellje és energetikai analízise
- 12.4. Az elpárologtató energetikai bemenet-kimenet „fehér doboz”-modellje és mérlegegyenletei
- 12.5. A kompresszor energetikai bemenet-kimenet „fehér doboz”-modellje és mérlegegyenletei
- 12.6. A kondenzátor energetikai bemenet-kimenet „fehér doboz”-modellje és mérlegegyenletei
- 12.7. Az expanziós szelep energetikai bemenet-kimenet „fehér doboz”-modellje és mérlegegyenletei
- 12.8. A fogyasztói fűtési rendszer bemenet-kimenet „fehér doboz”-modellje és energetikai analízise
- 12.9. A kondenzátor és a fogyasztó összekapcsolása
- 12.10. Gyakorlati példa a meglévő talajszondás hőszivattyús fűtési rendszer üzemének optimalizációjára
- 12.1. Elektromos kompresszorhajtású talajszondás hőszivattyús rendszer optimalizálásának rendszerelméleti döntési sémája
- Melléklet
- Irodalomjegyzék
- Támogatók
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2018
ISBN: 978 963 454 101 1
A könyv az épületgépész mérnököket új fogalmakkal
és új szemléletmóddal ismerteti meg, amelynek
birtokában az igényes tervezés és üzemeltetés
megvalósítása könnyebbé válhat. Az épületgépészeti
rendszerek leírását és szabályozását a matematikai
rendszerelmélet fogalmaira és tárgyalásmódjára
vezeti vissza, amely világos eligazodást
tesz lehetővé a különböző épületgépészeti rendszerek
tervezése és üzemeltetése során felmerülő
feladatok megoldásában. A matematikai rendszerelmélet
a legkülönfélébb feladatokhoz megadja
a közös alapokat. A szerzők állandósult állapotú,
diszkrét rendszereket vizsgálnak. Elemzik a különböző
épületgépészeti rendszereket, azok optimalizációjának
módszertanát, bemutatják a diszkrét
dinamikus programozást, és rövid valószínűségelméleti
áttekintést adnak. A módszer alkalmazását
példákon keresztül ismertetik.
Hivatkozás: https://mersz.hu/garbai-epuletgepeszeti-rendszertechnika//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
