Klaudy Kinga

Bevezetés a fordítás elméletébe


A kvázi-helyesség kutatása

Ez utóbbi irányzatba tartozik az ún. „kvázi-helyesség” (Papp Ferenc terminusa 1984) kutatása is, amely a fordítás eredményeképp keletkezett célnyelvi szöveg egészének eltéréseit vizsgálja az eredeti célnyelvi szövegektől. Egészen finom, mondatszinten érzékelhetetlen eltérésekről van szó, a fordított szöveg egésze az, ami más, mint az eredeti célnyelvi szövegek. Az olvasó csak enyhe idegenszerűséget érez, de nem tudja megmondani az okát. Ennek az idegenszerűségnek az egyik oka, hogy azok az eszközök, amelyek a forrásnyelvben biztosítják a szövegkoherenciát, a célnyelvben nem mindig működnek. Az idegenszerűség másik oka a hangsúlyok enyhe eltolódása, a mondat funkcionális perspektívájának enyhe eltorzulása, amely egy-egy mondatban még fel sem tűnik, de ha sorozatosan előfordul, szintén hozzájárul a szöveg idegenszerűségéhez. A mondatkapcsolódások és a téma-réma viszonyok jelölésének eltéréseiből fakadó idegenszerűség, kvázi-helyesség, „fordításnyelvűség” („translationese”) igéretes kutatási terület, amellyel egymástól függetlenül több kutató kezdett el foglalkozni a 80-as években (Klaudy 1981, 1987, Gellerstam 1986, Weizman és Blum-Kulka 1987, Vehmas-Lehto 1989).

Bevezetés a fordítás elméletébe

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 193 6

A könyv első része a fordítás nyelvészeti megközelítésének keletkezését, a nyelvészeti fordítástudomány önálló tudománnyá válását írja le. Az egyes fejezetek bemutatják a fordítás folyamatában szerepet játszó összes nyelvi és nyelven kívüli tényezőt: a forrásnyelvet és a célnyelvet, a forrásnyelvi szöveget és a célnyelvi szöveget, a forrásnyelvi feladót, a fordítót és a célnyelvi olvasót, valamint a fordítás létrejöttének földrajzi, történelmi és társadalmi körülményeit, s megvizsgálják, hogy a fordításelmélet különböző „segédtudományai” – a kontrasztív nyelvészet, a szociolingvisztika, a pszicholingvisztika és a szövegnyelvészet – hogyan segítik a fordításelméletet e tényezők tanulmányozásában. Külön fejezetet szentelünk a fordításkutatás két nagy elméleti problémájának: a fordítási folyamat modellálásának és a fordítási ekvivalencia kérdésének.

A könyv második része több mint száz fordítástudományi és a fordítással összefüggő általános és alkalmazott nyelvészeti terminus magyarázatát tartalmazza.

Hivatkozás: https://mersz.hu/klaudy-bevezetes-a-forditas-elmeletebe//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave