Haas János (szerk.)

Magyarország geológiája. Triász


Elterjedés, település, tagolás

A térség földtani vázlatát, a triász képződmények kibúvásaival, továbbá fúrásban, valamint miocén tufazárványokban való előfordulásaival a 278. ábra, szelvénybeli elhelyezkedésüket a 279. ábra mutatja. Ebből kitűnik, hogy magyar területen nincsenek triász kibúvások, Sátoraljaújhelytől ÉNy-ra, a Ronyva jobb partján fúrásokból sem ismerünk triász képződményeket, de Rudabányácska–Vágáshuta körzetében a tufazárványok alapján gyanítható meglétük, illetve viszonylag kiemelt helyzetük. Sárospataktól DNy-ra is számolhatunk triász képződményekkel, de egyre nagyobb mélységbe zökkenve. Egyes földtani képződmények közvetve utalnak a Tokaji-hegység főtömege alatt meglévő karbonátos összletre, mint a vágáshutai karbodácit, komlóskai forrásmészkő vagy az abaújszántó–cekeházi édesvízi (forrás) mészkő. Szlovákiában a Zempléni-szigethegységben mintegy 6 km² területen találhatók a felszínen triász kőzetek, Ladmóc (Ladmovce), Szőlőske (Vinicky), Bári (Bara) körzetében. Az alsó- és középső-triászt képviselő rétegsort két formációba sorolják (280. ábra). Fekvőjükben újpaleozoos üledékek, fedőjükben esetenként miocén vulkanitok települnek.

Magyarország geológiája. Triász

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 050 2

A hazai triászt bemutató kötet a Magyarország geológiája sorozat folytatása. A földtörténetnek azt a 40 millió éves szakaszát mutatja be, amely igen jelentős nyomokat hagyott Magyarország területén, hiszen ebből az időszakból származó, több ezer méter vastagságú kőzettömegek őrződtek meg az ország területének jelentős részén.

Hivatkozás: https://mersz.hu/haas-magyarorszag-geologiaja-triasz//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave