Haas János (szerk.)

Magyarország geológiája. Triász


Elterjedés, település, tagolás

Triász képződmények felszínen vagy fiatalabb képződményekkel elfedve a Dunántúli-középhegységi egység uralkodó részén megtalálhatók, meghatározó szerepet játszva a hegységek, illetve a medencék aljzatának felépítésében (7. ábra). Tekintettel arra, hogy a nagy vastagságú triász rétegsorok képződése az alpi fejlődéstörténeti ciklus korai, divergens szakaszában a Tethys-perem termális süllyedéséhez kapcsolódott, bizton állíthatjuk, hogy a triász képződmények a szerkezeti egység egészét lefedték. Ahol jelenleg hiányoznak – a paleoalpi szerkezetalakulás során létrejött középhegységi szinklinálist szegélyező antiklinálisok területén (Balaton-felvidék–Balatonfő és a Kisalföld aljzatában Tét–Vaszar környékén) –, ott hiányukat szerkezeti, illetve lepusztulási okokra vezethetjük vissza. A lepusztulás már az albai idején megkezdődött, és igen intenzív volt a szenon és az eocén előtti hosszú szárazra kerülési szakaszokban.

Magyarország geológiája. Triász

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 050 2

A hazai triászt bemutató kötet a Magyarország geológiája sorozat folytatása. A földtörténetnek azt a 40 millió éves szakaszát mutatja be, amely igen jelentős nyomokat hagyott Magyarország területén, hiszen ebből az időszakból származó, több ezer méter vastagságú kőzettömegek őrződtek meg az ország területének jelentős részén.

Hivatkozás: https://mersz.hu/haas-magyarorszag-geologiaja-triasz//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave