MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Egészségnevelés
Egészségmegőrzés – prevenció – a terhelésélettan alapjai
Étkezési szokások, táplálkozáskontroll serdülőkorban
Napjainkban a globalizáció olyan tendenciákat idézett elő a táplálkozási szokásokban, amelyek hosszú távúan kihatnak az egészségre is; a fiatalok különösen fogékonyak a globalizációs üzenetekre, ezért a táplálkozási szokások megváltozása is az ő körükben figyelhető meg leginkább [22]. Ilyen jelenség például az ún. gyorséttermi és egyéb gyorsételek (például chips, hamburger/sajtburger, sült burgonya, kekszek, cukros üdítők) elterjedése, amelyek magas kalóriatartalmuk és alacsony rostanyagtartalmuk következtében kevés egészséges tápanyaggal rendelkeznek (ezet hívjuk „junk food”-nak, azaz „ócska étel”-nek). A reklámok gyakran igen manipulatív módon, érzelmi-hangulati hatásokat felhasználva mutatnak be bizonyos ételeket– pl. chipset, üdítőket –, amivel szemben az iskolás gyermekek különösen védtelenek. Máskor az extrém soványság propagálásával túlzott diétára ösztökélnek a televízió műsorai. Mindezek következtében korunk ifjúsága körében egyidejűleg emelkedik a túlzott kalóriabevitel és a következményes elhízás, valamint a túlzott fogyókúra és evészavarok (például anorexia és bulimia) gyakorisága. Különösen az általános iskola és a középiskola közötti átmenet a legkritikusabb, ebben az időszakban romlik leginkább a táplálkozás minősége [23].
Tartalomjegyzék
- EGÉSZSÉGNEVELÉS
- Impresszum
- I. EGÉSZSÉGNEVELÉS
- I.1. DEMOGRÁFIA (IHÁSZ FERENC)
- I.1.1. A demográfiai változások tehetetlensége
- I.1.2. A demográfia értelmezése, meghatározásai
- I.1.3. A föld népességével kapcsolatos jellemzők
- I.1.4. Népmozgalmi folyamatok
- I.1.4.1. A népesedési folyamatok fontosabb jellemzői
- I.1.4.2. Termékenységi trendek Európa országaiban
- I.1.4.3. A születések száma és a termékenység
- I.1.4.4. Nyers halálozási arányszám alakulása 1970 és 2009 között
- I.1.4.5. Nyers élveszületési jellemzők Magyarország és az eurózóna-16 országai között
- I.1.4.6. Természetes fogyás
- I.1.4.7. Nyers halálozás Magyarország és az eurózona-16 országai között
- I.1.4.8. A népesség tényleges változása
- I.1.4.9. A teljes termékenységi arányszám (TTA) alakulása 1970 és 2009 között
- I.1.4.10. A nők átlagos életkora Magyarországon gyermekük születésekor
- I.1.4.11. Átlagos életkor az első házasságkötéskor
- I.1.4.12. A népesség megoszlása háztartástípusok szerint
- I.1.4.13. Az élettársi kapcsolatban élők aránya férfiak és nők körében
- I.1.4.14. Teljes válási arányszám
- I.1.4.15. Eltartottsági ráta
- I.1.4.16. Vándorlások
- I.1.4.1. A népesedési folyamatok fontosabb jellemzői
- I.1.5. Népesedés és egészség
- I.1.6. A fejezetben használt legfontosabb kifejezések és definíciók magyarázata
- I.1.7. Felhasznált irodalom
- I.1.8. A fejezet feldolgozásához felhasznált alapirodalmak
- I.2. AZ EGÉSZSÉG FOGALMA: Az egészségi állapotot meghatározó tényezők. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzői
- I.2.1. Társadalmi egyenlőtlenségek és ezek közvetett és közvetlen hatásai az egészségtudatra
- I.2.2. Társadalmi osztályok alakulása 2002 és 2012 között
- I.2.3. Az egészség meghatározásai
- I.2.4. A család mint az egészséges személyiségfejlődés egyik fontos színtere
- I.2.4.1. A szereptanulás egyik legfontosabb színtere a család
- I.2.4.2. Családi szocializáció és nevelés azonosságai és különbségei
- I.2.4.3. A szülő és a gyermek közötti kapcsolat minden későbbi emberi kapcsolat alapmintája
- I.2.4.4 Egyéb szocializációs színterek
- I.2.4.5. Konfliktusmegoldási módok
- I.2.4.6. A családi életciklus modellje
- I.2.4.7. Családi társas támogatás és egészség
- I.2.4.1. A szereptanulás egyik legfontosabb színtere a család
- I.2.5. Az egészséget meghatározó szűkebb tényezők, azok kölcsönhatásai
- I.2.5.1. Az egészséget meghatározó tényezők tágabb értelmezése [8]
- I.2.5.2. Genetikatényezők [8]
- I.2.5.3. A hatások sokszínűsége, azok hatásmehanizmusai
- I.2.5.4. Az egészségdeterminánsok dinamikája, hatásainak súlypontváltozásai [8]
- I.2.5.5. A korai felismerés jelentősége [8]
- I.2.5.6. Életmód [8]
- I.2.5.7. Az egészségfejlesztési projektmenedzsment során figyelembe vehető megközelítési módok
- I.2.5.1. Az egészséget meghatározó tényezők tágabb értelmezése [8]
- I.2.6. Az egészségi állapot szubjektív értékelése
- I.2.7. A születéskor várható élettartam, valamint az egy főre jutó GDP és egészségügyi kiadás az OECD országaiban, 2003
- I.2.8. Születéskor várható átlagos élettartam Magyarországon
- I.2.9. Születéskor várható átlagos élettartam Magyarországon az EU-15 országaiban és a visegrádi tömörülés országaiban
- I.2.10. Születéskor várható átlagos élettartam Magyarországon, az EU-27 tagállamaiban, Japánban és az Amerikai Egyesült Államokban
- I.2.11. Okspecifikus halandóság bemutatása
- I.2.11.1. A keringési rendszer betegségeinek legfontosabb jellemzői Magyarországon
- I.2.11.2. Ischaemiás szívbetegség
- I.2.11.3. Akut miokardiális infraktus (AMI) halálozása
- I.2.11.4. Rosszindulatú daganatok
- I.2.11.5. Légcső-, hörgő- és tüdőrák
- I.2.11.6. Emésztőrendszer betegségei
- I.2.11.7. Külső okok
- I.2.11.8. Öngyilkosság
- I.2.11.9. Az alkoholfogyasztáshoz köthető halálozás
- I.2.11.10. A dohányzáshoz köthető halálozás
- I.2.11.1. A keringési rendszer betegségeinek legfontosabb jellemzői Magyarországon
- I.2.12. Egészségben eltöltött élettartam nemzetközi összehasonlításban
- I.2.13. Halálokonkénti halálozás Magyarországon
- I.2.14. Az életmódot közvetett és közvetlen módon befolyásoló tényezők kapcsolatainak elemzése
- I.2.15. A dohányzás gyakorisága az EU-ban
- I.2.16. Az alkohol és az alkoholfogyasztás néhány jellemzője
- I.2.17. A fizikai aktivitás hiánya és az elhízás mint az egészséget veszélyeztető tényezők
- I.2.18. Egészség és kultúra. Az egészség kultúrtörténeti megközelítése. Az egészségi állapothoz való viszony változásai
- I.2.19. Javaslat az egészségfejlesztésben leggyakrabban használt szavak fordítására és értelmezésére
- I.2.20. Felhasznált irodalom
- I.2.21. A fejezet feldolgozásához használt egyéb irodalmak
- I.2.1. Társadalmi egyenlőtlenségek és ezek közvetett és közvetlen hatásai az egészségtudatra
- I.3. Jólét- és jóllétmutatók összefüggései a munkaképes korú lakosság egészségi állapotával kapcsolatban (NAGYVÁRADI KATALIN)
- I.4. Az egészségfejlesztés serdülő- és ifjúkorban: egészségmagatartás, életmód és a társas hatások jelentősége (PIKÓ BETTINA)
- Győr-Moson-Sopron megye lakosságának egészségi állapota, 1996–2010I.5. (BURKALI BERNADETT, BAZSIKA ERZSÉBET, HAMBURGER ISTVÁN)
- 1. Adat és módszerI.5.
- I.5.2. Eredmények
- I.5.2.1. Összhalálozás
- I.5.2.2. Haláloki struktúra
- I.5.2.3. Csecsemőhalandóság
- I.5.2.4. A keringési rendszer betegségei miatti halálozás
- I.5.2.5. Rosszindulatú daganatos megbetegedések miatti halálozás
- I.5.2.6. Az emésztőrendszer betegségei miatti halálozás
- I.5.2.7. Külső okok miatti halálozás
- I.5.2.8. Dohányzással összefüggésbe hozható halálozás
- I.5.2.1. Összhalálozás
- I.5.3. Összegzés, teendők
- I.5.4. Javaslatok a rosszindulatú daganatos halálozás csökkentése érdekében, elsősorban prevenciós szakemberek számára
- I.5.6. Javaslatok az alkoholos májbetegségek és a befejezett öngyilkosságok miatti halálozás csökkentése érdekében, elsősorban prevenciós szakemberek számára
- I.5.7. Fogalomtár
- I.5.8. Felhasznált irodalom
- 1. Adat és módszerI.5.
- I.6. A komplementer medicina szerepe az egészség megtartásában (RIKK JÁNOS, LIZICZAI IMRE, LIZICZAINÉ BAZSÓ ANDREA)
- I.6.1. Egészségszemléletek, azok közvetett hatása a kiegészítőgyógyítás kialakulására
- I.6.2. A természetes gyógymódok mint a prevenció eszközei, a „komplementer” tartalmi jelentése…
- I.6.3. A hagyományos és a komplementer medicinák összehasonlítása néhány velük kapcsolatban általánosan használt sztereotípia alapján
- I.6.4. Klasszikus természetgyógyászati módszerek, azok követelményrendszere
- I.6.5. Az elmúlt években elvégzett klinikai kutatások eredményeinek összefoglalása
- I.6.6. Összefoglalás
- I.6.7. Felhasznált irodalom
- I.6.1. Egészségszemléletek, azok közvetett hatása a kiegészítőgyógyítás kialakulására
- I.7. A gyógynövények helye a komplementer medicinában (HALBRITTER ANDRÁS)
- I.1. DEMOGRÁFIA (IHÁSZ FERENC)
- II. PREVENCIÓ
- II.1. PREVENCIÓ (IHÁSZ FERENC)
- II.1.1. A fenntartható egészség
- II.1.1.1. Az életminőség és a társadalmi mozgások kapcsolata, azok kölcsönhatásai
- II.1.1.2. Kockázati tényezők hatása, azok kezelése, adekvát megoldási minták felkutatása
- II.1.1.3. A prevenció szintjeinek szűkebb értelmezése
- II.1.1.4. A kelet-európai országok egészségügyi ellátórendszerének sajátosságai (felelősség a saját egészség megóvásáért)
- II.1.1.1. Az életminőség és a társadalmi mozgások kapcsolata, azok kölcsönhatásai
- II.1.2. A prevenció fogalma, fajtái, színterei, tágabb értelmezése
- II.1.2.1. Primordiális megelőzés
- II.1.2.2. Az elsődleges megelőzés
- II.1.2.3. A másodlagos megelőzés
- II.1.2.4. A harmadlagos megelőzés
- II.1.2.5. A megelőzésben és egészségfejlesztésben használt megoldási minták
- II.1.2.6. A többszörös hozzárendelés lehetősége
- II.1.2.7. A gyógyítással való összefüggés
- II.1.2.8. Kockázati tényező vagy betegség?
- II.1.2.9. A pontos határok hiánya
- II.1.2.10. Következtetések
- II.1.2.1. Primordiális megelőzés
- II.1.1. A fenntartható egészség
- II.2. (HUMÁNBIÓLÓGIAI ALAPISMERETEK (IHÁSZ FERENC, SZMODIS MÁRTA)
- II.2.1. Humánbiológiai összetevők: Növekedés, érés, testmagasság, testtömeg, testösszetétel, alkat és együttes hatásuk az egészségtudat alakításában
- II.2.1.1. A növekedés, fejlődés, érés és a szekuláris trend
- II.2.1.2. A testmagasság és a testtömeg allometriákus változása korcsoportonként és nemenként
- II.2.1.3. A testösszetétel (zsír és az izom aránya) változásai, a naptári és a biológiai életkor néhány érdekessége
- II.2.1.4. Az alkat meghatározásának jelentősége
- II.2.1.1. A növekedés, fejlődés, érés és a szekuláris trend
- II.2.2. A zsírokról általában
- II.2.3. Különböző testösszetétel-modellek
- II.2.4. Az emberi test teljes zsírmennyisége elhelyezkedés és funkció szerint
- II.2.5. A korai zsírtömeg-felhalmozás hatása a növekedés és az érés folyamatára
- II.2.6. Mi az a testvíz?
- II.2.7. A testösszetétel és becslése
- II.2.7.1. A test zsírtartalmának becslése antropometriai jellegekből
- II.2.7.2. Néhány kitüntetett testpont a bőrredő mérésére
- II.2.7.3. A bőrredő mérésének néhány kitüntetett helye a test felszínén
- II.2.7.4. A bioelektromos impedancia analízis (BIA) a testösszetétel meghatározásának módszere
- II.2.7.5. Hogyan lehetséges a test zsírtartalmának mérése?
- II.2.7.6. Mit jelent a szegmentált mérés?
- II.2.7.7. Az empirikus korrekció
- II.2.7.8. A vizsgálat menetének bemutatása
- II.2.7.1. A test zsírtartalmának becslése antropometriai jellegekből
- II.2.8. A testalkotók becslésének kapcsolata a hagyományos antropometriai, Parřízková-módszer testzsírszázalék [(F%P), haskerület (ADC)] és a bioimpedancia elvén működő [(InBody720) testzsírszázalék (PBF), zsigeri zsír (VFA)] módszerek alapján
- II.2.9. A testtömegindex (BMI) mint elterjedt tápláltsági mutató
- II.2.10. A testalkat és a testösszetétel kapcsolata
- II.2.12. Az elhízás
- II.2.12.1. A testfelszín (BSA) változásai életkor és a nemek alapján
- II.2.12.2. A relatív zsírtömeg (F%) életkortól függő változása
- II.2.12.3. A relatív zsír (F%) és a hasüregi zsír (VFA) különbségei (10-95+) éves férfiak és nők körében
- II.2.12.4. A hasüregi zsír (VFA) életkori és nemi különbségei
- II.2.12.5. A relatív zsír (F%) és a hasüregi zsír (VFA) életkori változása 7-12 éves gyermekek körében
- II.2.12.1. A testfelszín (BSA) változásai életkor és a nemek alapján
- II.2.13. Az elhízást befolyásoló hatások
- II.2.14. Az elhízás kezelésének általános elve
- II.2.15. Az aerob és az anaerob teljesítmény mérésének (becslésének) módszerei
- II.2.16. A szív-, keringési rendszer fejlesztése a terhelés intenzitásának optimalizálásával
- II.2.17. Terhelésesszívfrekvencia-diagram eredményeinek elemzése és értékelése
- II.2.1. Humánbiológiai összetevők: Növekedés, érés, testmagasság, testtömeg, testösszetétel, alkat és együttes hatásuk az egészségtudat alakításában
- II.3. A fizikai aktivitás néhány fontos jellemzője a magyar lakosság körében (IHÁSZ FERENC)
- II.4. Alapelvek a keringési rendszer fejlesztéséhez a rekreációban (KIRÁLY TIBOR)
- II.5. Terheléses vizsgálatok preventív szerepe szabadjáték közben és laboratóriumi körülmények között (IHÁSZ FERENC)
- II.6. A fejezetben használt meghatározások és kifejezések magyarázata
- II.7. Felhasznált irodalom
- II.8. Egyéb felhasznált irodalom
- II.9. Az agilitás mint a „többszintű” motorikus képességek újszerű értelmezése (KOLTAI MIKLÓS)
- II.10. Természetes környezetben végzett fizikai aktivitás egészségfejlesztési szempontjai (POLGÁR TIBOR)
- II.1. PREVENCIÓ (IHÁSZ FERENC)
- III. A TERHELÉSÉLETTAN ALAPJAI
- III.1. Élettani alapok (SZŐTS GÁBOR)
- III.2. Légzés (IHÁSZ FERENC)
- III.2.1. A légzés élettana
- III.2.2. A vér alkotórészei és működése
- III.2.3. A szív felépítése, működése nyugalomban és a terhelés alatt
- III.2.4. Szívvizsgáló eljárások
- III.2.5. A szív ingerképző és ingerületvezető rendszere
- III.2.6. A vérkeringés élettana: A kardiovaszkuláris rendszer mint a szervezet (ellátó) szervrendszereinek része
- III.2.6.1. A vérkeringési rendszer működésének alapelvei
- III.2.6.2. A vérkeringési rendszer párhuzamos szerveződése
- III.2.6.3. A vérkeringési rendszer biomechanikai jellegzetességei
- III.2.6.4. Az erek élettani szerepe a szervezet működésében
- III.2.6.5. Artériák. Az artériás pulzus vizsgálatának jelentősége
- III.2.6.6. Szisztolés vérnyomás változásai a terhelés különböző szakaszaiban
- III.2.6.7. Diasztolés vérnyomás változása a terhelés különböző szakaszaiban
- III.2.6.8. Kapillárisok
- III.2.6.9. Vénák
- III.2.6.10. Vérnyomás és véráramlás, az erek áramlási rezisztenciája
- III.2.6.11. Idegi szabályozás
- III.2.6.12. A vérkeringést befolyásoló, illetve hatékonyabbá tevő adaptációs folyamatok
- III.2.6.1. A vérkeringési rendszer működésének alapelvei
- III.2.7. A rendszeres fizikai aktivitás hosszú távú hatásai a kardiovaszkuláris rendszerre
- 8. Folyadék- és elektrolit-háztartásIII.2.
- III.2.9. A neuroendokrin rendszer adaptációja terheléshez
- III.2.10. Kórós állapotok, betegségek és a fizikai aktivitás kapcsolata
- III.2.11. Koszorúér-betegségek
- III.2.12. A zsíranyagcsere
- III.2.13. Elhízás
- III.2.14. Cukorbetegség (diabetes mellitus)
- III.2.15. Terhelésélettani vizsgálatok
- III.2.15.1. A laboratóriumi terheléses vizsgálatok
- III.2.15.2. Kardiovaszkuláris jellemzők bemutatása a terhelés különböző szakaszaiban
- III.2.15.3. Pulzusszám (ütés×min-1)
- III.2.15.4. Életkorfüggő változások hatása a maximális pulzusszámra, edzetlen, 10-61 éves férfiakban
- III.2.15.5. Oxigénpulzus (ml×ütés-1)
- III.2.15.6. Perctérfogat (l×min-1) Q=(HR×SV)
- III.2.15.7. Kardiovaszkuláris jellemzők (szívfrekvencia és volumenválaszainak) egyéni megjelenése sportolók körében
- III.2.15.8. Relatív (testtömegre vonatkoztatott) maximális oxigénfelvétel (RVO2max) (ml×kg-1×min-1)
- III.2.15.9. Relatív (testtömegre vonatkoztatott) maximális oxigénfelvétel (RVO2max) (ml×kg-1×min-1) átlagainak változása gyermekkortól áthajlókorig
- III.2.15.11. A RER (respiratory exchange ratio)
- III.2.15.12. A ventiláció (VE) és a szén-dioxid végkilégzési nyomása (PetCO2) a terhelés különböző szakaszaiban
- III.2.15.13. Spiroergometriával vizsgálható küszöbök
- III.2.15.14. Az anaerob küszöb fogalma
- III.2.15.15. Tejsavküszöb
- III.2.15.16. A pulzustöréspont mint küszöb
- III.2.15.17. Ventilációs küszöb becslése az oxigén- (VE/VO2) és a szén-dioxid- (VE/VCO2) kihasználás arányában a terhelés (MET-es) különböző szakaszaiban
- III.2.15.18. Laboratóriumban végzett spiroergometriás vizsgálatok eredményeinek értelmezése, aktivitási (edzés-) terv készítése
- III.2.15.19. Spiroergometriás vizsgálat egyéni és csapatszintű elemzése, felkészülési terv készítése
- III.2.15.20. Laboratóriumban vizsgált és edzés közben rögzített pulzusszámválaszok elemzése
- III.2.15.1. A laboratóriumi terheléses vizsgálatok
- III.3. A fejezetben használt idegen kifejezések, fogalmak magyarázata
- III.4. Felhasznált irodalom
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2018
ISBN: 978 963 454 179 0
A könyv három fejezetből áll. A fejezetek első látásra önálló tartalommal bírnak, de a kapcsolat közöttük kifejezetten szoros. Ezt a tartalmi összetartozást jeleníti meg a könyv címe is (Egészségnevelés). Az első fejezet (Egészségmegőrzés) általános képet ad Magyarország, Európa és a világ demográfiai jellemzőiről, definiálja az egészség fogalmát, és elemzi az egészséget befolyásoló tényezőket. A második fejezetben (Prevenció) a prevenció szerepe, jelentősége, gyakorlati elemei (amelyek az életmód során válnak igazán hasznossá) jelennek meg úgy, hogy azok már megoldási javaslatokat adnak az életminőség megtartásában. A harmadik fejezet (A terhelésélettan alapjai) kifejezetten a versenysporttal kapcsolatos ismereteket tartalmazza: nevezetesen hogyan lehet pontosan tervezni fizikai aktivitást, mért adatok elemzésével, egyénre "szabva". A második és a harmadik fejezet saját kutatások eredményei alapján készült. A mű 178 színes, saját szerkesztésű ábrát tartalmaz, az irodalmi hivatkozások száma meghaladja a 350-et. A könyv eredetileg egyetemi hallgatóknak készült, akik döntően az élettudományokban és azon belül is a sporttudományban kívánnak mélyebb ismereteket szerezni. A harmadik fejezet talán az egyetlen alkalmazott terhelésélettani alapismereteket tartalmazó magyar nyelvű dokumentum.
Hivatkozás: https://mersz.hu/ihasz-egeszsegneveles//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
