Jernyei Kiss János

Barokk művészet Európában

egyetemi jegyzet művészettörténet szakirányos BA-hallgatók számára


Chardin

„Ez aztán festő, ez aztán kolorista! Chardinnek több kis képe van a Szalonban, majdnem valamennyi gyümölcsöt ábrázol, lakomához tartozó dolgokkal. Maga a természet ez; a tárgyak kiemelkednek a vászonról és a csalódásig valószerűek… Ha más festők képeit akarom megnézni, mintha szükséges volna, hogy szememet előkészítsem; ha Chardin képeit nézem, csak meg kell őriznem és jól felhasználnom természetadta szememet” – Diderot ezekkel a szavakkal ünnepelte Jean Baptiste Siméon Chardin (1699–1779) realizmusát. A festő a németalföldiekre emlékeztető csendéleteivel és néhány alakos életképeivel valóban új hangot hozott a francia festészetbe: a rokokó kifinomult pompájával szemben képeinek témái asztalokon, tálalókon elhelyezett edények és gyümölcsök, vagy a polgári otthonok bensőséges világának szereplői, cselédek, háziasszonyok, s nem utolsósorban a gyermekek. A fiatal tanítónő című képen (1740) a leckéjével birkózó kisfiú és az őt szelíd igyekezettel oktató ifjú lány kettőse tanúsítja, hogy a hétköznapok valóságában Chardin milyen csodálatos érzékenységgel talált rá festői motívumaira. Csendéletei a tárgyak igénytelenségében, de annál káprázatosabb festőiségükben gyakran Manet-t előlegezik. A művész egészen egyedülálló technikáját Diderot így jellemzi: „Van valami mágikus erő ebben a művészetben, amelyet értelmünkkel nem foghatunk fel. Vastag festékrétegeket rak egymás tetejére, s mégis olyanok, mintha felülről folynának lefelé. Máskor az az ember benyomása, mintha valami pára úszna a vásznon, vagy fény szórná be. Ha túl közel megyünk a képhez, minden összezavarodik, ellaposodik és eltűnik, ha újra távolabb lépünk, minden visszaáll, ismét felveszi formáját, élettel telik meg.”

Barokk művészet Európában

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 256 8

E jegyzet a művészettörténet szakirányos BA-hallgatók számára készült, kifejezetten a Bevezetés a barokk művészetbe című előadás kollokviumának segédanyagául szolgál. Mivel az egyetemes barokk művészetről megfelelő szakmai színvonalú összefoglalás utoljára 1985-ben jelent meg, időszerűnek látszott egy újabb munka megírása, amely képet nyújt a korszak legfontosabb művészeti központjairól, alkotóiról és irányzatairól. A szöveg Kelényi György könyvénél rövidebb terjedelmű, célja nem az, hogy teljes körű korszakelbeszélés nyújtson, hanem hogy elősegítse a bevezető jellegű kurzus szakmai műveltséganyagának és terminológiájának elsajátítását. Elsősorban művek bemutatása, elemzése áll a középpontjában, az alkotások formai és tartalmi jegyein, művészi problémáin keresztül jellemzi a korszak alkotóit, iskoláit. Mivel a művészeti világ legfontosabb jelenségeinek körvonalazására esik a fő hangsúly, kevés hely jutott a társadalmi folyamatoknak, a történelmi adatoknak. Néhány nagy alkotó esetében viszont életrajzi elemek is bekerültek a fejezetekbe, mivel ezek sokat elárulnak a művész társadalmi helyzetéről vagy arról a szerepről, amelyet önmaga, kortársai, illetve az utókor tulajdonított neki, így szerves részét alkotják Európa kulturális mítoszainak és a művészetről kialakított fogalmának. A jegyzet céljának tartja azt is, hogy bevezetést nyújtson az újabb művészettörténeti irodalomban fölvetett kérdésekbe. A fejezetekhez csatolt irodalomjegyzék az egyes témák klasszikus monografikus feldolgozásai mellett feltüntet néhány újabb tanulmányt és kiállítási katalógust, illetve a téma magyar nyelven elérhető irodalmát.

Hivatkozás: https://mersz.hu/jernyei-kiss-barokk-muveszet-europaban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave