Jernyei Kiss János

Barokk művészet Európában

egyetemi jegyzet művészettörténet szakirányos BA-hallgatók számára

Longinus szobra

VIII. Orbán 1623-ban foglalta el Szent Péter trónusát. Pápasága döntően meghatározta Bernini pályáját is: vallásos műveinek hosszú sorát ekkor kezdte megalkotni. A szobrász ebben az időben vált a lélek belső rezdülései, főként a vallásos elragadtatás érzékeny kifejezőjévé. Új műveiben alapvető eszközzé válik a drapéria. A szobrász a redők plasztikus, mozgalmas alakításával a testek felületén absztrakt fény-árnyék kontrasztokat formál, oly módon, hogy bennük a figura indulatai, szenvedélyei is testet öltenek, megerősítik az alak érzelmeit kifejező gesztusokat és testtartást. Szent Longinust, Krisztus keresztrefeszítésének tanúját Bernini szobrán (1629–1638) szinte teljesen elnyeli az önálló életet élő súlyos palást. A szentet, aki lándzsájával megnyitotta a Megfeszített oldalát és kifolyó vére által meggyógyult vakságából, vagyis felismerte benne a Megváltót, elragadtatásának tetőpontján láthatjuk, mintha a keresztre fölnézve az evangéliumokban följegyzett szavait mondaná: „Ez valóban Isten Fia volt”. Széttárt karjai a menny felé irányuló, vágyakozó pillantásával együtt juttatják kifejezésre a szent belső hevületét, és a drapéria öblös, hullámzó redői is olyanok, mint lobogó tűz, amely felemészti az alakot. Az alak bal karja alatt három kötegbe rendezett, sugárirányú redőnyaláb indul ki a szent jobbja alatti függőleges drapériafolyam felé, amely a karokkal együtt a tekintetet a szent lándzsára, arra az ereklyére irányítja, amelynek eredetijét a Szent Péter-székesegyház pillérében, a szent szobra fölötti erkélyen őrzik.

Tartalomjegyzék

Barokk művészet Európában
Impresszum
Előszó
chevron_rightBevezetés
- A barokk mint stílusfogalom
- Retorikus művészetfogalom
- Allegorikus, emblematikus kifejezésmód
- Ajánlott irodalom
chevron_right1. Barokk építészet Rómában
- Róma városszerkezete
- chevron_rightKora és érett barokk templomépítészet
- Villák, paloták, műgyűjtemények
- Ajánlott irodalom
chevron_right2. A római San Pietro
- A hosszház építése
- A pápai oltár és a baldachin
- A négyezeti pillérek
- A négyezeti szobrok
- A Szent Péter-tér
- Ajánlott irodalom
chevron_right3. Bernini szobrászata
- Bernini figurastílusa
- Longinus szobra
- Portrészobrok
- VIII. Orbán síremléke
- A Cornaro-kápolna
- Az Angyalhíd
- Ajánlott irodalom
chevron_right4. A római barokk festészet irányzatai: Annibale Carracci és Caravaggio
- chevron_rightAnnibale Carracci
  - Az Accademia degli Incamminati
  - A Galleria Farnese mennyezete
- Caravaggio
- Ajánlott irodalom
chevron_right5. Az illuzionisztikus freskó a 17. századi Rómában
- Giovanni Lanfranco: A római Sant'Andrea della Valle kupolafreskója
- chevron_rightPietro da Cortona
  - A római Palazzo Barberini mennyezetképe: az Isteni Gondviselés allegóriája
  - A római Santa Maria in Vallicella freskóciklusa
- Andrea del Pozzo
- Ajánlott irodalom
chevron_right6. Rubens
- chevron_rightPályájának első szakasza
- Kései korszak
- Ajánlott irodalom
chevron_right7. Rubens műhelye, segédek és tanítványok
- A műhelygyakorlat sajátosságai
- Jacob Jordaens
- Van Dyck és Rubens
- Ajánlott irodalom
chevron_right8. Francia barokk építészet
- Egyházi építészet
- Világi építészeti műfajok: az hôtel és a kastély
- A párizsi Louvre
- A párizsi királyterek
- chevron_rightVersailles kastélya
- Ajánlott irodalom
chevron_right9. Francia barokk festészet
- Nicolas Poussin
- A históriafestészet alapelvei
- Az akadémia
- Akadémiai vita Poussin Mannahullás című képéről
- Charles Le Brun, XIV. Lajos első festője
- Poussin és Claude: a klasszikus tájkép
- A Le Nain-fivérek
- Georges de La Tour
- Ajánlott irodalom
chevron_right10. Holland zsánerfestészet a 17. században
- A holland zsánerfestészet kezdetei: Willem Buytewech
- Az allegorikus jelentés kérdése
- Paraszti témák
- Az utrechti caravaggisták
- A szatirikus-moralizáló zsáner
- Az enteriőrfestők
- Ajánlott irodalom
chevron_right11. Holland tájképfestészet a 17. században
- Előzmények a 16. században
- A 17. századi holland tájképek realizmusa
- A „tónusos” időszak festői
- A klasszikus időszak
- Ajánlott irodalom
chevron_right12. Csendéletfestészet
- A barokk csendélet első példái Dél-Európában
- chevron_rightA holland csendéletek
- Ajánlott irodalom
chevron_right13. Architektúra-festők, látképfestők Hollandiában
- Ajánlott irodalom
chevron_right14. Frans Hals
- Újítások a portréfestészetben
- Hals „impresszionizmusa”
- Az életmű második szakasza
- Ajánlott irodalom
chevron_right15. Rembrandt
- Korai művek
- chevron_rightElső amszterdami korszaka, 1632–1639
  - A portréfestő
  - Rembrandt „barokk” periódusa
- A negyvenes évek változásai
- chevron_rightRembrandt kései korszaka
- Ajánlott irodalom
chevron_right16. Johannes Vermeer
- Korai művek
- Vermeer látásmódja
- „Kép a képben”
- A festőművészet
- Kései munkák
- Ajánlott irodalom
chevron_right17. Velázquez
- A bodegón
- Az udvari festő
- Las Meninas
- Ajánlott irodalom
chevron_right18. Francia építészet a 18. században
- A maison de plaisance
- chevron_rightA párizsi magánpaloták
  - A rokokó enteriőrművészet
- Ange-Jacques Gabriel
- Ajánlott irodalom
chevron_right19. Francia festészet a 18. században
- Watteau
- Boucher
- Chardin
- Ajánlott irodalom
chevron_right20. A velencei settecento festészete
- A századelő
- Giovanni Battista Piazzetta
- A veduta
- Tiepolo
- Ajánlott irodalom
chevron_right21. Német és osztrák művészet a 18. században
- Rezidenciális építészet
- Bécsi építészek
- Egy rokokó „Gesamtkunstwerk”: Wies zarándoktemploma
- A melki bencés apátság
- Osztrák festészet a 18. században
- Ajánlott irodalom
chevron_right22. Angol festészet a 18. században
- William Hogarth
- Sir Joshua Reynolds
- Thomas Gainsborough
- Ajánlott irodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 256 8

Művelődéstörténet PPKE BTK jegyzetek

E jegyzet a művészettörténet szakirányos BA-hallgatók számára készült, kifejezetten a Bevezetés a barokk művészetbe című előadás kollokviumának segédanyagául szolgál. Mivel az egyetemes barokk művészetről megfelelő szakmai színvonalú összefoglalás utoljára 1985-ben jelent meg, időszerűnek látszott egy újabb munka megírása, amely képet nyújt a korszak legfontosabb művészeti központjairól, alkotóiról és irányzatairól. A szöveg Kelényi György könyvénél rövidebb terjedelmű, célja nem az, hogy teljes körű korszakelbeszélés nyújtson, hanem hogy elősegítse a bevezető jellegű kurzus szakmai műveltséganyagának és terminológiájának elsajátítását. Elsősorban művek bemutatása, elemzése áll a középpontjában, az alkotások formai és tartalmi jegyein, művészi problémáin keresztül jellemzi a korszak alkotóit, iskoláit. Mivel a művészeti világ legfontosabb jelenségeinek körvonalazására esik a fő hangsúly, kevés hely jutott a társadalmi folyamatoknak, a történelmi adatoknak. Néhány nagy alkotó esetében viszont életrajzi elemek is bekerültek a fejezetekbe, mivel ezek sokat elárulnak a művész társadalmi helyzetéről vagy arról a szerepről, amelyet önmaga, kortársai, illetve az utókor tulajdonított neki, így szerves részét alkotják Európa kulturális mítoszainak és a művészetről kialakított fogalmának. A jegyzet céljának tartja azt is, hogy bevezetést nyújtson az újabb művészettörténeti irodalomban fölvetett kérdésekbe. A fejezetekhez csatolt irodalomjegyzék az egyes témák klasszikus monografikus feldolgozásai mellett feltüntet néhány újabb tanulmányt és kiállítási katalógust, illetve a téma magyar nyelven elérhető irodalmát.

Hivatkozás: https://mersz.hu/jernyei-kiss-barokk-muveszet-europaban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero