Jernyei Kiss János

Barokk művészet Európában

egyetemi jegyzet művészettörténet szakirányos BA-hallgatók számára


A római Palazzo Barberini mennyezetképe: az Isteni Gondviselés allegóriája

A firenzei származású Pietro da Cortona (1596–1669) Róma egyik legkiválóbb építésze, festője és dekorátora volt. A Barberini-palota dísztermének mennyezetképe (1633–39) a bonyolult, perszonifikációkban és mitológiai-történeti utalásokban bővelkedő barokk allegória jellemző példája. A program fő gondolata a Barberini-család dicsőítése és annak az eseménynek a vizuális felmagasztalása, hogy Maffeo Barberini VIII. Orbán néven Szent Péter trónjára lépett. A központi kép főalakja, az Isteni Gondviselés, aki az időt megtestesítő Saturnus és a Párkák fölött uralkodik, megparancsolja a Hallhatatlanságnak, hogy csillagkoszorúval ékesítse a Barberiniek címerét. Az égen „élő” címer lebeg, a család címerállatai, az arany méhek a felhős égbolton repülnek, a címerpajzs kontúrját babérágak alkotják, ezeket a teológiai erények tartják, fölöttük Róma városa és a Vallás megszemélyesítői emelik a pápai jelvényeket, a tiarát és a kulcsokat. A boltozat szélein elválasztott frízeken további perszonifikációk és mitológiai szereplők alkotnak allegorikus kompozíciókat, s dicsőítik a pápának tulajdonított érdemeket, az egyház védelmét, a bűnöket legyőző tudást, a bölcs kormányzást és az igazságosságot. A művész a kvadratúra-festészet hagyományát követve stukkót utánzó illuzionisztikus építészeti keretbe foglalta a jeleneteket, de a hagyományos kvadratúrával szemben az architektonikus keret itt nem azt a célt szolgálja, hogy a boltozat méretét növelje, hanem hogy felossza és térben strukturálja azt. E keret „mögött” közös felhős égbolt egyesíti a különböző jeleneteket s vezet végtelen távolságba, a keret „előtt” lebegő alakok viszont hozzánk közelebb, a boltozat síkja alatt látszanak lebegni.

Barokk művészet Európában

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 256 8

E jegyzet a művészettörténet szakirányos BA-hallgatók számára készült, kifejezetten a Bevezetés a barokk művészetbe című előadás kollokviumának segédanyagául szolgál. Mivel az egyetemes barokk művészetről megfelelő szakmai színvonalú összefoglalás utoljára 1985-ben jelent meg, időszerűnek látszott egy újabb munka megírása, amely képet nyújt a korszak legfontosabb művészeti központjairól, alkotóiról és irányzatairól. A szöveg Kelényi György könyvénél rövidebb terjedelmű, célja nem az, hogy teljes körű korszakelbeszélés nyújtson, hanem hogy elősegítse a bevezető jellegű kurzus szakmai műveltséganyagának és terminológiájának elsajátítását. Elsősorban művek bemutatása, elemzése áll a középpontjában, az alkotások formai és tartalmi jegyein, művészi problémáin keresztül jellemzi a korszak alkotóit, iskoláit. Mivel a művészeti világ legfontosabb jelenségeinek körvonalazására esik a fő hangsúly, kevés hely jutott a társadalmi folyamatoknak, a történelmi adatoknak. Néhány nagy alkotó esetében viszont életrajzi elemek is bekerültek a fejezetekbe, mivel ezek sokat elárulnak a művész társadalmi helyzetéről vagy arról a szerepről, amelyet önmaga, kortársai, illetve az utókor tulajdonított neki, így szerves részét alkotják Európa kulturális mítoszainak és a művészetről kialakított fogalmának. A jegyzet céljának tartja azt is, hogy bevezetést nyújtson az újabb művészettörténeti irodalomban fölvetett kérdésekbe. A fejezetekhez csatolt irodalomjegyzék az egyes témák klasszikus monografikus feldolgozásai mellett feltüntet néhány újabb tanulmányt és kiállítási katalógust, illetve a téma magyar nyelven elérhető irodalmát.

Hivatkozás: https://mersz.hu/jernyei-kiss-barokk-muveszet-europaban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave