Jernyei Kiss János

Barokk művészet Európában

egyetemi jegyzet művészettörténet szakirányos BA-hallgatók számára


A Le Nain-fivérek

Bár a francia akadémia a históriafestészetet emelte a műfajok rangsorának élére, ez nem jelentette azt, hogy a többi műfaj képviselői előtt ne nyílt volna út a siker és a társadalmi megbecsülés felé. A laoni származású három Le Nain-fivér, Antoine (1588–1648), Louis (1593–1848) és Mathieu (1607–1677) a 17. századi francia festészet a realisztikus szemléletű festőinek legkiválóbbjai voltak. Művészetük németalföldi hagyományokra és Caravaggióra támaszkodott, így alternatívát képviseltek az akadémikus festészettel és a diadalmas hangvételű udvari művészettel szemben. Akadémiai tagságuk azt mutatja, hogy a kortársak, a művésztársak is nagy becsben tartották őket. Nem szokványos zsánerképeket festettek, nem a hétköznapi élet apró történéseit festették. Paraszti szereplőikre a cselekvés és a mozgás szinte teljes hiánya jellemző: az 1640-es években festett Parasztcsalád vagy A kovácsműhely című képek azt az érzést keltik bennünk, mintha a vacsora vagy a munka félbeszakadt volna, és a figurák most gondosan elrendezve, a festő által kijelölt helyükön néznének velünk szembe. Az alakok elkülönülnek egymástól, mindenki nagyjából a kép síkjával párhuzamosan helyezkedik el és tekintete jól látható. Ez a rendezettség és nyugalom különös súlyt ad minden egyes szereplőnek, és a paraszti életet méltósággal ruházza fel. Nem véletlen, hogy a 19. század realista művészei a La Nain-testvérekben elődjükre ismertek. A művekre olyasfajta emelkedett realizmus jellemző, amely a grandiózus históriafestészet komoly ellenpólusát jelenthette.

Barokk művészet Európában

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 256 8

E jegyzet a művészettörténet szakirányos BA-hallgatók számára készült, kifejezetten a Bevezetés a barokk művészetbe című előadás kollokviumának segédanyagául szolgál. Mivel az egyetemes barokk művészetről megfelelő szakmai színvonalú összefoglalás utoljára 1985-ben jelent meg, időszerűnek látszott egy újabb munka megírása, amely képet nyújt a korszak legfontosabb művészeti központjairól, alkotóiról és irányzatairól. A szöveg Kelényi György könyvénél rövidebb terjedelmű, célja nem az, hogy teljes körű korszakelbeszélés nyújtson, hanem hogy elősegítse a bevezető jellegű kurzus szakmai műveltséganyagának és terminológiájának elsajátítását. Elsősorban művek bemutatása, elemzése áll a középpontjában, az alkotások formai és tartalmi jegyein, művészi problémáin keresztül jellemzi a korszak alkotóit, iskoláit. Mivel a művészeti világ legfontosabb jelenségeinek körvonalazására esik a fő hangsúly, kevés hely jutott a társadalmi folyamatoknak, a történelmi adatoknak. Néhány nagy alkotó esetében viszont életrajzi elemek is bekerültek a fejezetekbe, mivel ezek sokat elárulnak a művész társadalmi helyzetéről vagy arról a szerepről, amelyet önmaga, kortársai, illetve az utókor tulajdonított neki, így szerves részét alkotják Európa kulturális mítoszainak és a művészetről kialakított fogalmának. A jegyzet céljának tartja azt is, hogy bevezetést nyújtson az újabb művészettörténeti irodalomban fölvetett kérdésekbe. A fejezetekhez csatolt irodalomjegyzék az egyes témák klasszikus monografikus feldolgozásai mellett feltüntet néhány újabb tanulmányt és kiállítási katalógust, illetve a téma magyar nyelven elérhető irodalmát.

Hivatkozás: https://mersz.hu/jernyei-kiss-barokk-muveszet-europaban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave