Jernyei Kiss János

Barokk művészet Európában

egyetemi jegyzet művészettörténet szakirányos BA-hallgatók számára


Georges de La Tour

Georges de La Tour (1593–1652) a 17. század egyik legnagyobb festője volt, mégis nagyon keveset tudunk róla. Életét a lotharingiai hercegség városkájában, Lunéville-ben élte le, bár híre eljutott XIII. Lajosig, aki királyi festői címmel tüntette ki. Művészetét Caravaggio és északi követőinek öröksége határozta meg. Híres volt nocturne-jeiről, „éjszakai” képeiről, amelyeknek sötétjében a mesterséges megvilágítás éles fénye teremt erős kontrasztokat. Zsánerképei, hétköznapi szereplőkkel előadott bibliai jelenetei egyszerűségükkel, komoly hangvételükkel és mélységükkel Rembrandthoz mérhetőek. Korai képein már megjelenik az a sajátos vonás, hogy a figurákat semleges háttér előtt, gyakran jól láthatóan a műterem mesterséges környezetében sorakoztatja föl, mintegy kioldva a téma által megszabott közegből. A festő figyelme az emberi alakra, karakterének, lelkiállapotának kifejezésére koncentrál. A korai műveken nem ritka a szélsőséges expresszivitás, a groteszk típusok felsorakoztatása (A jósnő, Vak muzsikus). Majd érett korszakában, az 1640-es években az elmélkedő szentek és a bensőséges bibliai jelenetek megörökítése nyugodt, monumentális felfogással párosul. Gyertyafényes képei közül kiemelkednek Bűnbánó Magdolnáról festett darabjai, amelyeken már megmutatkozik a formákat összefogó, absztraháló hajlama. Szent Sebestyén holttestének megtalálása című képe, egyik fő műve Caravaggio híres Sírbatételének hatása alatt készült, de nem utánérzés, hanem La Tour válasza az ott felvetett képi problémákra. Nála geometrikus fegyelmezettségű formaritmus ad a jelenetnek különös monumentalitást. A Szent József a gyermek Jézussal vagy Az újszülött, amely a kis Jézust tartó Máriát ábrázolja Szent Anna társaságában, gyengéd hangvételű bibliai kompozícióinak sorába tartozik. A gyertyaláng, amelyet a néző felé eltakar az egyik szereplő keze, az északi caravaggisták unos-untalan ismételt fogása volt, La Tournál mégsem tűnik modorosnak, klisészerűnek. Az utóbbi képen a környezetnek még jelzése sincs, teret is alig érzékelünk az alakok körül. Csendességével, visszafogottságával, kivételesen tiszta és őszinte hangvételével mély benyomást gyakorol szemlélőjére.

Barokk művészet Európában

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 256 8

E jegyzet a művészettörténet szakirányos BA-hallgatók számára készült, kifejezetten a Bevezetés a barokk művészetbe című előadás kollokviumának segédanyagául szolgál. Mivel az egyetemes barokk művészetről megfelelő szakmai színvonalú összefoglalás utoljára 1985-ben jelent meg, időszerűnek látszott egy újabb munka megírása, amely képet nyújt a korszak legfontosabb művészeti központjairól, alkotóiról és irányzatairól. A szöveg Kelényi György könyvénél rövidebb terjedelmű, célja nem az, hogy teljes körű korszakelbeszélés nyújtson, hanem hogy elősegítse a bevezető jellegű kurzus szakmai műveltséganyagának és terminológiájának elsajátítását. Elsősorban művek bemutatása, elemzése áll a középpontjában, az alkotások formai és tartalmi jegyein, művészi problémáin keresztül jellemzi a korszak alkotóit, iskoláit. Mivel a művészeti világ legfontosabb jelenségeinek körvonalazására esik a fő hangsúly, kevés hely jutott a társadalmi folyamatoknak, a történelmi adatoknak. Néhány nagy alkotó esetében viszont életrajzi elemek is bekerültek a fejezetekbe, mivel ezek sokat elárulnak a művész társadalmi helyzetéről vagy arról a szerepről, amelyet önmaga, kortársai, illetve az utókor tulajdonított neki, így szerves részét alkotják Európa kulturális mítoszainak és a művészetről kialakított fogalmának. A jegyzet céljának tartja azt is, hogy bevezetést nyújtson az újabb művészettörténeti irodalomban fölvetett kérdésekbe. A fejezetekhez csatolt irodalomjegyzék az egyes témák klasszikus monografikus feldolgozásai mellett feltüntet néhány újabb tanulmányt és kiállítási katalógust, illetve a téma magyar nyelven elérhető irodalmát.

Hivatkozás: https://mersz.hu/jernyei-kiss-barokk-muveszet-europaban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave