Georges de La Tour (1593–1652) a 17. század egyik legnagyobb festője volt, mégis nagyon keveset tudunk róla. Életét a lotharingiai hercegség városkájában, Lunéville-ben élte le, bár híre eljutott XIII. Lajosig, aki királyi festői címmel tüntette ki. Művészetét Caravaggio és északi követőinek öröksége határozta meg. Híres volt nocturne-jeiről, „éjszakai” képeiről, amelyeknek sötétjében a mesterséges megvilágítás éles fénye teremt erős kontrasztokat. Zsánerképei, hétköznapi szereplőkkel előadott bibliai jelenetei egyszerűségükkel, komoly hangvételükkel és mélységükkel Rembrandthoz mérhetőek. Korai képein már megjelenik az a sajátos vonás, hogy a figurákat semleges háttér előtt, gyakran jól láthatóan a műterem mesterséges környezetében sorakoztatja föl, mintegy kioldva a téma által megszabott közegből. A festő figyelme az emberi alakra, karakterének, lelkiállapotának kifejezésére koncentrál. A korai műveken nem ritka a szélsőséges expresszivitás, a groteszk típusok felsorakoztatása (A jósnő, Vak muzsikus). Majd érett korszakában, az 1640-es években az elmélkedő szentek és a bensőséges bibliai jelenetek megörökítése nyugodt, monumentális felfogással párosul. Gyertyafényes képei közül kiemelkednek Bűnbánó Magdolnáról festett darabjai, amelyeken már megmutatkozik a formákat összefogó, absztraháló hajlama. Szent Sebestyén holttestének megtalálása című képe, egyik fő műve Caravaggio híres Sírbatételének hatása alatt készült, de nem utánérzés, hanem La Tour válasza az ott felvetett képi problémákra. Nála geometrikus fegyelmezettségű formaritmus ad a jelenetnek különös monumentalitást. A Szent József a gyermek Jézussal vagy Az újszülött, amely a kis Jézust tartó Máriát ábrázolja Szent Anna társaságában, gyengéd hangvételű bibliai kompozícióinak sorába tartozik. A gyertyaláng, amelyet a néző felé eltakar az egyik szereplő keze, az északi caravaggisták unos-untalan ismételt fogása volt, La Tournál mégsem tűnik modorosnak, klisészerűnek. Az utóbbi képen a környezetnek még jelzése sincs, teret is alig érzékelünk az alakok körül. Csendességével, visszafogottságával, kivételesen tiszta és őszinte hangvételével mély benyomást gyakorol szemlélőjére.