Jernyei Kiss János

Barokk művészet Európában

egyetemi jegyzet művészettörténet szakirányos BA-hallgatók számára


Holland zsánerfestészet a 17. században

A zsáner vagy életkép a mindennapi életből vett jelenetek ábrázolásának műfaja. A hétköznapi élet a képek önálló témájaként a reneszánsz idején jelent meg a festészetben, bár a 15–16. században ezek a művek inkább egy-egy sorozat részét alkották és nem egyedi táblaképek voltak. Többnyire valamilyen erkölcsi mondanivalót illusztráltak, közmondást jelenítettek meg. Az ábrázolás lehetett allegorikus, például az életkorok ábrázolásán keresztül az élet mulandóságáról való elmélkedés, vagy egy olyan bibliai téma didaktikus kifejtése, mint a tékozló fiú tivornyázása, amely a bűnös élet következményeire intette a nézőt. A műfaj a 17. századi holland festészetben különösen fontos szerephez jutott: a korabeli Európában mind zsánerképek számát, mind a műfaj legkiválóbb művelőit tekintve, Hollandia a zsánerfestészet első számú központja lett. A korszak holland festészetének egyik alapvető vonása, hogy a témáknak, a műfajoknak megvoltak a maga specialistái, akik nem konkrét megbízásokra dolgoztak, hanem egymással versengtek a vevők kegyeiért. A festők nagy száma miatt ez verseny egyre erősebbé vált, és a piacból való részesedés megőrzésére legjobb módszernek a specializálódás bizonyult. A festőknek tehát inkább a kereslet törvényeivel kellett szembesülniük, semmint a mecénások elvárásaival. Éppen ezért jól el kellett különülniük versenytársaiktól, s mindegyikük igyekezett kialakítani a maga jól felismerhető festői arculatát, amelyre sajátos témakör és stílus volt jellemző.

Barokk művészet Európában

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 256 8

E jegyzet a művészettörténet szakirányos BA-hallgatók számára készült, kifejezetten a Bevezetés a barokk művészetbe című előadás kollokviumának segédanyagául szolgál. Mivel az egyetemes barokk művészetről megfelelő szakmai színvonalú összefoglalás utoljára 1985-ben jelent meg, időszerűnek látszott egy újabb munka megírása, amely képet nyújt a korszak legfontosabb művészeti központjairól, alkotóiról és irányzatairól. A szöveg Kelényi György könyvénél rövidebb terjedelmű, célja nem az, hogy teljes körű korszakelbeszélés nyújtson, hanem hogy elősegítse a bevezető jellegű kurzus szakmai műveltséganyagának és terminológiájának elsajátítását. Elsősorban művek bemutatása, elemzése áll a középpontjában, az alkotások formai és tartalmi jegyein, művészi problémáin keresztül jellemzi a korszak alkotóit, iskoláit. Mivel a művészeti világ legfontosabb jelenségeinek körvonalazására esik a fő hangsúly, kevés hely jutott a társadalmi folyamatoknak, a történelmi adatoknak. Néhány nagy alkotó esetében viszont életrajzi elemek is bekerültek a fejezetekbe, mivel ezek sokat elárulnak a művész társadalmi helyzetéről vagy arról a szerepről, amelyet önmaga, kortársai, illetve az utókor tulajdonított neki, így szerves részét alkotják Európa kulturális mítoszainak és a művészetről kialakított fogalmának. A jegyzet céljának tartja azt is, hogy bevezetést nyújtson az újabb művészettörténeti irodalomban fölvetett kérdésekbe. A fejezetekhez csatolt irodalomjegyzék az egyes témák klasszikus monografikus feldolgozásai mellett feltüntet néhány újabb tanulmányt és kiállítási katalógust, illetve a téma magyar nyelven elérhető irodalmát.

Hivatkozás: https://mersz.hu/jernyei-kiss-barokk-muveszet-europaban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave