Jernyei Kiss János

Barokk művészet Európában

egyetemi jegyzet művészettörténet szakirányos BA-hallgatók számára


Luxuscsendéletek

1640 körülre a csendélet alaptípusa tartalmát és formáját tekintve egyaránt rögzült: az asztal semleges háttér előtt, egyértelmű térbeli meghatározás nélkül áll, rajta eltérő anyagú, textúrájú tárgyak. A kompozíció általában tart felfelé irányban bontakozik ki, így minden tárgy tisztán látható. Ezt a klasszikus előírást a soron következő generáció, Willem Kalf (1619–1693) és Abraham van Beyeren (1620/21–1690) sem változtatta meg. Mégis Kalf csendéletei merőben különböznek elődei műveitől. Kalf képei ugyanis sokkal teátrálisabbak, látványuk, felépítésük kortársa, Jacob van Ruisdael tájképeire emlékeztetnek. Heda és Pieter Claesz. festményein a tárgyak elrendezése egyszerű, a fény egyenletes. A csendélet általában tágas térben helyezkedik el. Kalf festményein azonban a kivágás szűkebb, a háttér sokkal sötétebb, és a szűk térben, egy ilyen háttér előtt a csendélet különösképpen elszigeteltnek tűnik. Minden egyes tárgyat erős fény világít meg, kihangsúlyozván azok egyedi minőségét és színét, mint ahogyan a reflektorfény emeli ki a sötét színpadon lévő színészeket, hatása drámaibb.

Barokk művészet Európában

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 256 8

E jegyzet a művészettörténet szakirányos BA-hallgatók számára készült, kifejezetten a Bevezetés a barokk művészetbe című előadás kollokviumának segédanyagául szolgál. Mivel az egyetemes barokk művészetről megfelelő szakmai színvonalú összefoglalás utoljára 1985-ben jelent meg, időszerűnek látszott egy újabb munka megírása, amely képet nyújt a korszak legfontosabb művészeti központjairól, alkotóiról és irányzatairól. A szöveg Kelényi György könyvénél rövidebb terjedelmű, célja nem az, hogy teljes körű korszakelbeszélés nyújtson, hanem hogy elősegítse a bevezető jellegű kurzus szakmai műveltséganyagának és terminológiájának elsajátítását. Elsősorban művek bemutatása, elemzése áll a középpontjában, az alkotások formai és tartalmi jegyein, művészi problémáin keresztül jellemzi a korszak alkotóit, iskoláit. Mivel a művészeti világ legfontosabb jelenségeinek körvonalazására esik a fő hangsúly, kevés hely jutott a társadalmi folyamatoknak, a történelmi adatoknak. Néhány nagy alkotó esetében viszont életrajzi elemek is bekerültek a fejezetekbe, mivel ezek sokat elárulnak a művész társadalmi helyzetéről vagy arról a szerepről, amelyet önmaga, kortársai, illetve az utókor tulajdonított neki, így szerves részét alkotják Európa kulturális mítoszainak és a művészetről kialakított fogalmának. A jegyzet céljának tartja azt is, hogy bevezetést nyújtson az újabb művészettörténeti irodalomban fölvetett kérdésekbe. A fejezetekhez csatolt irodalomjegyzék az egyes témák klasszikus monografikus feldolgozásai mellett feltüntet néhány újabb tanulmányt és kiállítási katalógust, illetve a téma magyar nyelven elérhető irodalmát.

Hivatkozás: https://mersz.hu/jernyei-kiss-barokk-muveszet-europaban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave