A változás csomópontja köré olyan elemeket gyűjtöttünk, melyek ugyan a szervezeti kultúra által erősen befolyásoltak, mégis érdemes velük külön blokkban is foglalkozni, éppen azért, mert az intézményben jelenleg zajló markáns változás (digitális iskola bevezetése) és a változással kapcsolatos szervezeti tényezők kiemelten fontosak. A változás kapcsán érdemes megemlíteni a modern, fogyasztóközpontú marketingfelfogással bíró szervezetek működését, amelyek úgy menedzselik a változásokat, hogy azzal alapértékeik és alapelveik (az AKG esetében a személyközpontú iskola) ne sérüljenek, mégis hosszú távon ki tudják szolgálni a fogyasztók igényeit, és tartós kapcsolatokat tudjanak fenntartani (Pavluska, 2014). A változások mértékét tehát minden esetben ehhez igazítják, még akkor is, ha így az ezzel járó folyamatok hosszabb ideig tartanak. Az AKG esetében az értéket és a minőséget – az önigazgató nevelőtestülettel egyetemben – a személyközpontú iskola modellje adja, vagyis a változások nem működnek felsőbb utasítás, kényszer vagy centralizált vezetés esetén. A változás tényezője kapcsán is elmondható, hogy az AKG-t az informális és gyakorlatias működés jellemzi: nem a pontos, számszerű méréseknek hisznek, hanem a gyakorlatnak, vagyis az egyes újításokat kipróbálják, és ha működik, megtartják, ha nem működik, kivetik a szervezetből. A digitális iskola bevezetésének módja is ezt a működést erősíti meg, hiszen a folyamat rendkívül lassú, kezdetben csak kisebb csoportokat érint, és ha sikeresnek bizonyul, meggyökerezhet a szervezetben. Utóbbihoz minden tárgyi és szakmai feltétel adott az iskolában, ám pontosan látják hiányterületeiket is, amelyekre reflektálnak, és igyekeznek megoldásokat keresni. Érdemes megjegyezni: ahhoz, hogy megtudjuk, az aktuális innováció, változás valóban működőképes lesz-e, hosszabb időnek kell eltelnie, vagyis a szervezet nem lehet türelmetlen az eredményeket illetően. A 4.1. ábrán látható implementációs gödör bemutatja ezt a törvényszerű folyamatot. Fontos tehát, hogy a szervezet széles körből gyűjtsön adatokat, reflektáljon a változásokra, és megbízható információi legyenek arról, hogy az innováció működőképes-e, vagy sem. Ennek megítélése szempontjából különösen fontos az implementációs gödör figyelembevétele, hiszen az újítás bevezetése kezdetben törvényszerű teljesítményromlással jár, mielőtt a kívánatos pozitív hatás megjelenne.