Károly Krisztina

Szövegtan és fordítás


Összekapcsolás a fordításban

Az összekapcsolást végző kötőszavak sajátos kohéziós szerepét a korábbiakban tárgyaltuk már. Ezeket a többi grammatikai vagy lexikai kohéziós eszköztől az különbözteti meg leginkább, hogy nem egy korábbi vagy későbbi kohéziós eszközre történő utalásukon keresztül válnak értelmezhetővé, hanem önmagukban képesek kapcsolatot teremteni a szöveg egyes részei között. A kötőszavak a szöveg bizonyos részei közötti relációkról informálják az olvasót. Az angol kötőszavak sokszínűsége miatt a taxonómiák általában nem tartalmaznak egy alkategórián belül sem véges listákat (Baker, 1992; Halliday, Hasan, 1976; Károly és mtsai, 2000) és a nyelvek között is különbségeket találunk a tekintetben, hogy milyen minőségű és mennyiségű kötőelemmel dolgoznak. Egyazon kötőelem, a kontextustól függően, többféle relációt is jelölhet. Fontos megjegyezni azonban, hogy nemcsak kötőszavak alkalmasak a szövegben logikai relációk kifejezésére, hanem bizonyos lexikai elemek is utalhatnak ilyen relációkra (pl. az okoz ige önmagában is ok-okozati viszonyt fejez ki) (Baker, 1992: 191).

Szövegtan és fordítás

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 312 1

A fordítás annyira komplex jelenség, hogy összes aspektusát egyszerre tanulmányozni reménytelen vállalkozás lenne. A fordítástudomány a rokon tudományágak paradigmáira támaszkodik, és ezek alapján dolgozza ki saját elméleteit és módszereit. E kötet a szövegtan és a fordítástudomány érintkezési pontjait tárja fel, és a fordítási szöveg és a fordítási szövegalkotás sajátos jellemzőit írja le. A fordítás mint szöveg vizsgálatát az teszi különösen relevánssá, hogy a kutatások tanúsága szerint a fordítási szöveg valahogy „más", mint a többi, nem fordítás eredményeként keletkezett szöveg. Egyesek szerint ez a másság elsősorban szövegszinten ragadható meg. A tudomány egyre többet tud e témáról, és örvendetesen növekszik a magyar nyelvű kutatások száma is. Ezért vált időszerűvé és szükségszerűvé a rendelkezésre álló ismeretek áttekintő összegzése. A kötet elsődleges célja elméleti természetű: ismerteti a szövegtani kutatások azon eredményeit, amelyek meghatározzák a fordítási szöveg és a fordítási szövegalkotás tanulmányozásának elméleti és módszertani irányvonalait, és bemutatja a tudományterület legfontosabb eredményeit. A kötet leíró szemlélettel, és a modern szövegvizsgálatokra jellemző kognitív keretben közelíti meg a szöveget mint szerkezetet és mint folyamatot. Az összegző áttekintés mellett a könyvnek vannak fontos gyakorlati céljai is. Rávilágít a különféle elméletek és módszerek további alkalmazási lehetőségeire és azokra a tudományos problémákra vagy kérdésekre, amelyek megválaszolása még a jövő feladata. Mivel korunk tudományos vizsgálódásainak alapfeltételévé vált a kutatás-módszertani megalapozottság, külön figyelmet szentel a szövegelemzés módszertani sajátosságainak is. Ajánljuk a kötetet a felsőoktatás számára, tanároknak, kutatóknak és diákoknak, fordítóképzésben részt vevő szakembereknek, gyakorló fordítóknak és mindazoknak, akik a téma iránt érdeklődnek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/karoly-szovegtan-es-forditas//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave