Károly Krisztina

Szövegtan és fordítás


Bevezető

A fejezet fókuszában két, az eddigi megközelítésektől eltérő természetű és célú szövegelemzési elmélet áll: Mann és Thompson (1986, 1988) retorikaistruktúra-elmélete, és van Dijk (1972, 1977, 1980), illetve Kintsch és van Dijk (1978) szövegértési és szövegalkotási modellje. A két elmélet abban tér el az eddigi megközelítésektől, hogy elsősorban nem a nyelvi elemek sajátosságait vizsgálja, hanem a szöveg tartalmi és funkcionális „lényegét”, amelyet a mélyszerkezet jellegű makrostruktúrában tekintenek megragadhatónak. A szöveget csupán kiindulópontnak tekintve arra keresik a választ, hogy a szöveg felszíni elemei által közvetített propozíciók (fogalmak, tények, hiedelmek; ezekre az 5.1. és az 5.2. részben térünk ki részletesen) és azok hierarchikus felépítése milyen módon járul hozzá a globális szövegkoherenciához és a szövegfeldolgozáshoz. A megközelítést azért nevezzük makrostruktúra-kutatásnak, mert a szöveg különféle propozíciói egymáshoz viszonyított (hierarchikus) elrendeződésének, ún. makrostruktúrájának leírását teszik lehetővé. A makrostruktúra elemzése alapján következtetéseket lehet levonni a kognitív/konceptuális „makro”-szövegszerkezet és a szövegminőség viszonyáról. A makrostruktúra-kutatásban tehát a szöveg értelemszerkezetét vizsgáljuk, és nem – mint például azt a műfajelemzésekben láttuk – a szöveg tartalmi és nyelvi elemeinek és egységeinek sablonszerű vagy sematikus lineáris szerkezeti elrendeződését.

Szövegtan és fordítás

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 312 1

A fordítás annyira komplex jelenség, hogy összes aspektusát egyszerre tanulmányozni reménytelen vállalkozás lenne. A fordítástudomány a rokon tudományágak paradigmáira támaszkodik, és ezek alapján dolgozza ki saját elméleteit és módszereit. E kötet a szövegtan és a fordítástudomány érintkezési pontjait tárja fel, és a fordítási szöveg és a fordítási szövegalkotás sajátos jellemzőit írja le. A fordítás mint szöveg vizsgálatát az teszi különösen relevánssá, hogy a kutatások tanúsága szerint a fordítási szöveg valahogy „más", mint a többi, nem fordítás eredményeként keletkezett szöveg. Egyesek szerint ez a másság elsősorban szövegszinten ragadható meg. A tudomány egyre többet tud e témáról, és örvendetesen növekszik a magyar nyelvű kutatások száma is. Ezért vált időszerűvé és szükségszerűvé a rendelkezésre álló ismeretek áttekintő összegzése. A kötet elsődleges célja elméleti természetű: ismerteti a szövegtani kutatások azon eredményeit, amelyek meghatározzák a fordítási szöveg és a fordítási szövegalkotás tanulmányozásának elméleti és módszertani irányvonalait, és bemutatja a tudományterület legfontosabb eredményeit. A kötet leíró szemlélettel, és a modern szövegvizsgálatokra jellemző kognitív keretben közelíti meg a szöveget mint szerkezetet és mint folyamatot. Az összegző áttekintés mellett a könyvnek vannak fontos gyakorlati céljai is. Rávilágít a különféle elméletek és módszerek további alkalmazási lehetőségeire és azokra a tudományos problémákra vagy kérdésekre, amelyek megválaszolása még a jövő feladata. Mivel korunk tudományos vizsgálódásainak alapfeltételévé vált a kutatás-módszertani megalapozottság, külön figyelmet szentel a szövegelemzés módszertani sajátosságainak is. Ajánljuk a kötetet a felsőoktatás számára, tanároknak, kutatóknak és diákoknak, fordítóképzésben részt vevő szakembereknek, gyakorló fordítóknak és mindazoknak, akik a téma iránt érdeklődnek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/karoly-szovegtan-es-forditas//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave