Kisdi Barbara

A kulturális antropológia története, elméletei és módszerei


A „kultúra és személyiség” irányzat, avagy a kulturális determinizmus

Az az irányzat, amely a kultúra kutatásában a személyiség problémáját helyezi a középpontba, az 1800-as évek végi Amerikában alakult ki. Boas relativizmusa óriási hatással volt a későbbi nemzedékére, és a kutatások sokáig erre alapozva folytak. Az új irányvonal képviselői amellett kardoskodtak, hogy a kultúra kutatásában az egyén vizsgálatából kell kiindulni, és azon kölcsönhatásokat kell elsősorban kutatni, amelyek az egyéni viselkedés és a kulturális megnyilvánulások között fellelhetőek. Kutatásaik eredményeképpen arra a következtetésre jutottak, hogy mindig a kultúra, a kulturális minta az, amely az egyén magatartását szabályozza és meghatározza. „Az amerikai kulturális antropológiában, a Boas-tanítványok körében a tudomány fejlődésével egyre erősebben gyökeret vert az a meggyőződés, hogy a kultúra nem az ember által teremtett és az embert körülvevő jelenségek világának egyszerű fogalmi tükrözése, hanem magas szintű absztrakció, ami a kulturális jelenségek egyedi sajátosságai helyett azok közös, lényegi vonásait emeli ki. Ezt a megállapítást érvényesnek tartották egyes társadalmak kultúráira is, de különösen érvényesnek tekintették, ha a kultúráról általánosságban értekeztek.” (Sárkány, 2000: 23)

A kulturális antropológia története, elméletei és módszerei

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 257 5

A jegyzet abból a tapasztalatból született, hogy – noha számos kitűnő és hasznos könyvre és publikációra támaszkodhatunk – nincsen olyan összefoglaló írásmű, amely a kulturális antropológia történetét, elméleteit és alapvető módszertanát magyar nyelven teszi közzé. Sokkal gyakoribbak az olyan tematikájú könyvek, amelyek az antropológiai kutatás jellemző területein haladnak végig (mint Hollós Marida [1995] vagy Thomas H. Eriksen [2009] könyve), illetve van olyan (mint Paul Bohannan és Mark Glazer Mérföldkövek a kulturális antropológiában [1997] című kötete), amely neves antropológusok több híres művéből közöl szemelvényeket. Ezek a könyvek nagy segítséget nyújtanak az antropológia megértésében, jelen jegyzet is erősen támaszkodik rájuk, de a nem antropológia szakos hallgatóknak túlontúl szerteágazónak (és talán túlságosan nagy falatnak) bizonyultak.

Fontos hangsúlyozni, hogy a jegyzet nem antropológia szakos hallgatók számára készült, hanem olyan bölcsészek és társadalomkutatók részére, akik a kulturális antropológiát abból a célból hallgatják, hogy szemléletmódjukat szélesítsék, az ember „kreatív sokszínűségét” (Leach, 1996: 149) megismerjék.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kisdi-a-kulturalis-antropologia-tortenete-elmeletei-es-modszerei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave