Kisdi Barbara

A kulturális antropológia története, elméletei és módszerei


Művészetantropológia

A művészetantropológia vagy esztétikai antropológia az emberi társadalmak azon kulturális kontextusaival foglalkozik, amelyben tárgyak, cselekedetek, értékelések jelennek meg, s amelyek valamilyen szinten kapcsolatban vannak az esztétikai tartalommal. Hogy egy afrikai vagy ázsiai tárgy esetében mikor motiválta a készítőt az esztétikai alkotás vágya, nem olyan egyszerű megmondani. Ehhez az egyes kultúrákat mélységeiben kell megismerni, hiszen „a művészetet nem egyszerűsíthetjük a formák fogalmi alakzataira, mivel a művészet más rendszerek, mint a filozófiák, vallási hitek és politikai doktrínák közé illeszkedik. […] A művészet összefügg a termelés rendszerével, amely a társadalom anyagi bázisát adja.” (Maquet, 2003: 15) Tehát a művészetantropológia semmiképpen sem kizárólag a kutatott nép által, netán általunk „művészinek” tekintett produktumokkal foglalkozik, hanem éppen úgy a hétköznapi tárgyakkal, a rítusokkal, a készítési folyamatokkal, a mindennapi folklórral is. A művészet mint expresszív kultúra – Hollós Marida megfogalmazásában – a kreatív kifejezésmód megnyilvánulása, amely magában foglalja a képzelet, a szépség, az ügyesség vagy a stílus viszonyát az anyaghoz, a mozdulathoz vagy a hanghoz oly módon, ami túlmegy a pusztán gyakorlati szempontokon (Hollós, 1995: 118). Clifford Geertz is arra helyezi a hangsúlyt A művészet mint kulturális rendszer című tanulmányában (2001a), hogy a művészetet megérteni hiábavaló próbálkozás, mert azt csakis megélni lehet. Éppen ezért fontos szem előtt tartani, hogy más népek művészetét sem érthetjük meg annak teljes értelmezési (kulturális) kerete nélkül.

A kulturális antropológia története, elméletei és módszerei

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 257 5

A jegyzet abból a tapasztalatból született, hogy – noha számos kitűnő és hasznos könyvre és publikációra támaszkodhatunk – nincsen olyan összefoglaló írásmű, amely a kulturális antropológia történetét, elméleteit és alapvető módszertanát magyar nyelven teszi közzé. Sokkal gyakoribbak az olyan tematikájú könyvek, amelyek az antropológiai kutatás jellemző területein haladnak végig (mint Hollós Marida [1995] vagy Thomas H. Eriksen [2009] könyve), illetve van olyan (mint Paul Bohannan és Mark Glazer Mérföldkövek a kulturális antropológiában [1997] című kötete), amely neves antropológusok több híres művéből közöl szemelvényeket. Ezek a könyvek nagy segítséget nyújtanak az antropológia megértésében, jelen jegyzet is erősen támaszkodik rájuk, de a nem antropológia szakos hallgatóknak túlontúl szerteágazónak (és talán túlságosan nagy falatnak) bizonyultak.

Fontos hangsúlyozni, hogy a jegyzet nem antropológia szakos hallgatók számára készült, hanem olyan bölcsészek és társadalomkutatók részére, akik a kulturális antropológiát abból a célból hallgatják, hogy szemléletmódjukat szélesítsék, az ember „kreatív sokszínűségét” (Leach, 1996: 149) megismerjék.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kisdi-a-kulturalis-antropologia-tortenete-elmeletei-es-modszerei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave