Boros Gábor

Spinoza és a filozófiai etika problémája

b) Társadalom (societas), állam (civitas), észközösség

Voltaképp már a Tanulmány bevezetőjét elemezve is megcsodálhattuk Spinoza képességét arra, hogy egész nézetrendszerét néhány mondatba sűrítse. A negyedik rész 37. tételének második megjegyzése ismét e tömörítőképességről tesz tanúbizonyságot, amennyiben mesteri összefoglalását adja a spinozai társadalomfilozófiának, szinte hiánytalanul megjelenítve, legalább csíraformában, azokat a nézeteket, amelyek részletesebb taglalására a Teológiai-politikai tanulmánynak a 16. fejezettel kezdődő részében, illetve a Politikai tanulmányban kerül majd sor. Ebben az összefoglalásban válik a legnyilvánvalóbbá, hogy a korabeli társadalomfilozófia alapfogalmai304 milyen súrlódásmentesen illeszkednek bele a spinozai rendszerbe, vagyis hogy a kartezianizmusnak az a kibővítése, amelyről a bevezetőben szó volt, ebben az értelemben teljes sikerrel járt. Az első mondat, amely a voltaképpeni társadalomfilozófiai elképzeléseket taglalja, rögtön világossá teszi, hogy mindaz, amit az Etika korábbi részeiben olvastunk, csakugyan annak az államelméletnek az alapzata, amelynek kifejtésére ott sor kerül: