Tarnai Andor

"A magyar nyelvet írni kezdik"

Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon


Irodalmi olvasmányok

A korszak olvasmányanyaga az irodalomtudomány más területeihez hasonlóan három forrásból állapítható meg: a fennmaradt kódexek tartalmából, a könyvtárjegyzékekből és az írók hivatkozásaiból. Az első két forráscsoport összehasonlíthatatlanul kevesebb adatot tartalmaz, mint a harmadik; megvan azonban az az előnye, hogy kétségbevonhatatlanul tanúsítja az auktorok tényleges ismeretét. A harmadik jóval bővebb, de minden citátumot és említést gondosan tanulmányozni kellene annak megállapítására, hogy valóban az idézett író szövegszerű ismeretén alapul-e, vagy másod-, harmadkézből való, esetleg olyanféle prédikációkhoz használt citátumgyűjteményből, mint Thomas de Hibernia nagyon elterjedt Manipulus floruma, melyből tárgykörök szerint csoportosított idézetek egész tömegét lehetett meríteni a szerzők nevének kíséretében.128 Bárhogyan döntsön is azonban a kutatás az egyes passzusok esetében, néhány eddig alaposabban feldolgozott íróból (pl. Temesvári Pelbárt), a könyvjegyzékekből és a magyar nyelvű kódexek forrásaiból nyerhető adatok feljogosítanak annak feltételezésére, hogy olvasmányokkal a középkor második felének Magyarországa jól el volt látva, s az új művek, mint pl. Nicolaus de Lyra már említett bibliaglosszái, alig néhány éves vagy évtizedes késéssel eljutottak hozzánk. A helyzet általános jellemzésére azt lehetne talán mondani, hogy a középkor végi ország legfontosabb központjainak kolostorai és iskolái a környező egyetemek filozófiai karait megközelítően voltak telítve irodalmi olvasmányanyaggal; annyira, hogy ebben a korban és a kutatás mai állása mellett csak egyes irodalmi olvasmánytípusokat, s ezeken belül egyes, már most feltűnően jól dokumentálható szerzőket lehet és kell kiemelni.

"A magyar nyelvet írni kezdik"

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 099 1

Milyen irodalmi normák szabták meg a középkori Magyarországon az írók tevékenységét? Mit gondoltak műveikről és közönségükről az alkotók? Mit várt a publikum az íróktól, előadóktól? Mi volt az a szabályrendszer, amely az alkotókat szó- vagy írásbeli közlendőik megfogalmazásában befolyásolta? Ezekre a kérdésekre keres választ a szerző e könyvében, szintézissé formálva a kor egyes jelenségeit feltáró részletkutatásokat. A latinul író, latinon iskolázott literátusok tevékenységének elemzéséből vezeti át az olvasót a magyar nyelvű alkotások bemutatásához, új megvilágításba helyezve latin és anyanyelv, szó- és írásbeliség kapcsolatát, különösen nagy fontosságot tulajdonítva a művek megszületésében a társadalmi igényeknek és az alkotók mindennapi gyakorlatának. Ily módon az irodalmi gondolkodás vizsgálata az egész középkori szellemi élet freskójává szélesedik.

Hivatkozás: https://mersz.hu/tarnai-a-magyar-nyelvet-irni-kezdik//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave