Tarnai Andor

"A magyar nyelvet írni kezdik"

Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon


A magyar szentek legendái

A vonulat legkorábban ismert tagja a Legende sanctorum regni Hungarie in Lombardica historia non contente c. irat, amely először Strassburgban, 1486–87 táján, másodszor Paep János budai könyvkereskedő költségén Velencében, 1498-ban, harmadszor ugyanott, 1512-ben jelent meg nyomtatásban. Van az említetteken kívül egy negyedik, az előbbiektől meglehetősen eltérő, 1511-ből származó, krakkói változat: Jan Haller ottani könyvkereskedő adta ki, és úgy szerkesztette át valakivel, hogy a magyar szentek legendáinak gyűjteményéből közös lengyel–cseh–magyar kiadvány vált.224

"A magyar nyelvet írni kezdik"

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 099 1

Milyen irodalmi normák szabták meg a középkori Magyarországon az írók tevékenységét? Mit gondoltak műveikről és közönségükről az alkotók? Mit várt a publikum az íróktól, előadóktól? Mi volt az a szabályrendszer, amely az alkotókat szó- vagy írásbeli közlendőik megfogalmazásában befolyásolta? Ezekre a kérdésekre keres választ a szerző e könyvében, szintézissé formálva a kor egyes jelenségeit feltáró részletkutatásokat. A latinul író, latinon iskolázott literátusok tevékenységének elemzéséből vezeti át az olvasót a magyar nyelvű alkotások bemutatásához, új megvilágításba helyezve latin és anyanyelv, szó- és írásbeliség kapcsolatát, különösen nagy fontosságot tulajdonítva a művek megszületésében a társadalmi igényeknek és az alkotók mindennapi gyakorlatának. Ily módon az irodalmi gondolkodás vizsgálata az egész középkori szellemi élet freskójává szélesedik.

Hivatkozás: https://mersz.hu/tarnai-a-magyar-nyelvet-irni-kezdik//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave