Tarnai Andor

"A magyar nyelvet írni kezdik"

Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon


F) Az irodalmi működésről és az irodalomról vallott nézetek

A prédikálás és a levélírás mesterségének érintett szabályai a leírás helyenként nagyon is szűkszavú vázlatossága ellenére is igazolhattak annyit, hogy a latin példák nyomán a gyakorlatban kialakult szokások a magyarban meglehetősen következetesen érvényesültek, de az már egyáltalán nem biztos, hogy kötelező érvényű irodalmi szabályoknak is tekintették azokat. Meggyökeresedett szokásokat fontolgatás nélkül, mechanikusan elsajátítani és utánozni egészen más ugyanis, mint előírásokat fogadni el tudatosan, és szándékosan törekedni megvalósításukra. A két magatartás és történeti állapot közötti különbség egyenesen úgy fogalmazható meg, hogy az egyik a kritika előtti körülményeknek és mentalitásnak felel meg, a másik azt a pontot jelzi, ahol a voltaképpeni kritikai gondolkodás elkezdődik, s a kritikatörténet tárgyává válhat. Az alábbiakban a döntő fejlődési fok megállapítása, közelebbről a két státus közötti epochális átmenet jelenségeinek vizsgálata lesz a tárgy: ama történeti szituáció, amely a reneszánsz kori irodalmi fellendülést lehetővé tette; olyan jelenségeké továbbá, melyek kívül esnek vagy teljesen megragadhatatlanok az ars praedicandi és dictandi mondatról mondatra szabályozott eljárási processzusán. Az egykorú irodalmi gondolkodás fogalomrendszerét tiszteletben tartva, gyakorlatát hozzávetőlegesen ismerve, de keretein túllépve annak megállapítása itta cél, hogy mit gondoltak az egykorúak magyar nyelvű irodalmi működésük módjáról, s hogyan értelmezték tulajdon munkásságukat.

"A magyar nyelvet írni kezdik"

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 099 1

Milyen irodalmi normák szabták meg a középkori Magyarországon az írók tevékenységét? Mit gondoltak műveikről és közönségükről az alkotók? Mit várt a publikum az íróktól, előadóktól? Mi volt az a szabályrendszer, amely az alkotókat szó- vagy írásbeli közlendőik megfogalmazásában befolyásolta? Ezekre a kérdésekre keres választ a szerző e könyvében, szintézissé formálva a kor egyes jelenségeit feltáró részletkutatásokat. A latinul író, latinon iskolázott literátusok tevékenységének elemzéséből vezeti át az olvasót a magyar nyelvű alkotások bemutatásához, új megvilágításba helyezve latin és anyanyelv, szó- és írásbeliség kapcsolatát, különösen nagy fontosságot tulajdonítva a művek megszületésében a társadalmi igényeknek és az alkotók mindennapi gyakorlatának. Ily módon az irodalmi gondolkodás vizsgálata az egész középkori szellemi élet freskójává szélesedik.

Hivatkozás: https://mersz.hu/tarnai-a-magyar-nyelvet-irni-kezdik//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave