Tarnai Andor

"A magyar nyelvet írni kezdik"

Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon


Irodalmi program és irodalmi mű

A kiindulópontot abban a tényben lehet látni, hogy egyesek a rájuk bízott szerzetesi közösség irodalmi igényeinek kielégítését tudatosan vállalt feladatuknak tekintették. Ilyen szerző a Barlaam és Josaphat legendájának kitűnő fordítója, aki írói tervét vallotta be, mikor kilátásba helyezte, hogy apácái számára a szüzesség „érdeméről talán még valaha írást” tesz. Meg is tette, mert valószínűleg tőle származik a Temesvári Pelbártból átdolgozott prédikáció A szent tisztaságról, amelynek végére Orsolya és a tizenegyezer szűz történetét függesztette önállóan. Ugyane kódexben (a Kazinczyban) – ő-e vagy más, egyelőre nem tudhatni – a feltámadásról írt egy prédikációból átdolgozott traktátust, s ebben két helyen is bejelentette, hogy a gonoszok feltámadásáról az utolsó ítéletet tárgyaló munkájában tér ki. A kézirat végén valóban ott áll, hogy „ez után immár követközik az írás az istennek rettenetös ítéletéről”, de ezzel vége is a kódexnek.872 Hasonlóképpen hivatkozik tulajdon munkáira a Tihanyi kódex egyik szerzője: a Mária születéséről szólóban az annunciációt tárgyalóra, a Krisztus fogantatásáról írottban egy Mária szépségét leíró részre, a kötet végére másolt latin imádságról pedig megjegyzi, hol található magyar fordításban.873

"A magyar nyelvet írni kezdik"

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 099 1

Milyen irodalmi normák szabták meg a középkori Magyarországon az írók tevékenységét? Mit gondoltak műveikről és közönségükről az alkotók? Mit várt a publikum az íróktól, előadóktól? Mi volt az a szabályrendszer, amely az alkotókat szó- vagy írásbeli közlendőik megfogalmazásában befolyásolta? Ezekre a kérdésekre keres választ a szerző e könyvében, szintézissé formálva a kor egyes jelenségeit feltáró részletkutatásokat. A latinul író, latinon iskolázott literátusok tevékenységének elemzéséből vezeti át az olvasót a magyar nyelvű alkotások bemutatásához, új megvilágításba helyezve latin és anyanyelv, szó- és írásbeliség kapcsolatát, különösen nagy fontosságot tulajdonítva a művek megszületésében a társadalmi igényeknek és az alkotók mindennapi gyakorlatának. Ily módon az irodalmi gondolkodás vizsgálata az egész középkori szellemi élet freskójává szélesedik.

Hivatkozás: https://mersz.hu/tarnai-a-magyar-nyelvet-irni-kezdik//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave