MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Nevelés és iskola az antik és középkori Európában
Tertullianus
Jusztinosznál, Kelemennél és Órigenésznél az antik kultúrával való párbeszéd lehetősége került előtérbe, míg a latinul író Tertullianus (160 körül–220) a pogányságtól való elhatárolódásra helyezte a hangsúlyt. Ez a nagy észak-afrikai hitvédő mesteri érveléstechnikával igyekezett kifejezésre juttatni a görög-római kultúrával kapcsolatos ellenérzéseit. Tertullianusszal kezdődött az ókeresztény apologetika (hitvédelem) azon vonulata, amely nem az antikvitás értékeivel való együttélésre, hanem a konfrontációra helyezte a hangsúlyt. Tertullianus támaszkodhatott Szent Pál érvelésére, aki kifejezésre juttatta, hogy Krisztus balgasága többnek bizonyult a világ okosságánál.
Tartalomjegyzék
- Nevelés és iskola az antik és középkori Európában
- Impresszum
- Az antik nevelés története
- I. A neveléstörténet fogalma és jelentősége
- II. Az „antikvitás” térben és időben
- III. Család, gyermek, gyermekkor az antikvitásban
- IV. A hétköznapok kultúrája és az oktatás ideáljai
- V. Iskolarendszer és tananyag
- V.1. Közösségi nevelés az iskolarendszer kialakulása előtt
- V.2. A testi nevelés
- V.3. „Músziké” – a művészeti nevelés
- V.4. Szellem a közösség szolgálatában: a szofisták és hatásuk
- V.5. Az iskola mint intézmény
- V.6. Az iskola elnevezése és épülete
- V.7. Az iskolaidő
- V.8. Az iskolarendszer
- V.9. A tanítók társadalmi státusza
- V.10. A magasabb műveltség iskolája: a retorika
- V.11. A felsőfokú általános és szakmai képzések
- V.1. Közösségi nevelés az iskolarendszer kialakulása előtt
- VI. Neveléselméleti megközelítések
- VII. A római iskolarendszer tovább élése
- VIII. Bibliográfiai ajánlás
- Nevelés és iskola az európai középkor ezer évében (300–1300)
- I. A középkor és a kereszténység
- II. A kései antikvitás (4–6. század)
- III. A késő antik iskola és a kereszténység
- IV. A középkori iskola „megalapozói”
- IV.1. Az antik kulturális örökség
- IV.2. Szent Jeromos: a Vulgata jelentősége
- IV.3. A Nyugat tanítója: Szent Ágoston
- Iskola és oktatás Szent Ágoston életében
- Szent Ágoston életútja
- Ágoston, a hit tanítója
- Ágoston és a papi közösség
- Filozófia és műveltség. De ordine
- A keresztény műveltség koncepciója. De doctrina christiana
- A Vallomások és a nevelés fogalma
- Kegyelem, szabadság és áteredő bűn Ágoston nézeteiben. A középkor emberképe és a nevelés feladata
- Ész és akarat, megismerés és szemlélődés
- Ágoston teológiája és filozófiája. Hatástörténet
- Iskola és oktatás Szent Ágoston életében
- IV.4. Boethius: az „utolsó római” és az „első skolasztikus”
- IV.5. Cassiodorus: a szerzetesi művelődés programadója
- IV.6. Szent Benedek: a bencés szellemiség hatása
- IV.7. Sevillai Isidorus: szentenciák és etimológiák. A középkori iskolai művelődés kézikönyvei
- IV.8. Nagy Szent Gergely pápa és kora
- V. A kora középkor (7–11. század)
- VI. Iskola és művelődés az „átmeneti századokban” (6–8. század)
- VI.1. Az antik örökség hagyományozásának feltételei
- VI.2. Az iskolai művelődés változatai (6–8. század)
- Iskola és oktatás Bizáncban
- A longobárd és a bizánci Itália írástudói és iskolái
- Kulturális hanyatlás a Meroving frank államban. A latin nyelv romlása a 6–7. században
- Ír szerzetesség és iskolai művelődés
- Angolszász szerzetesség és iskolai művelődés. Beda Venerabilis
- A Karoling egyházreform kezdetei. Szent Bonifác iskolai műveltsége
- Iskola és oktatás Bizáncban
- VI.3. A középkori keresztény iskola típusai
- VII. Iskola és művelődés a Karoling korban. A kolostori iskola virágkora (9–11. század)
- VIII. Az érett középkor (12–13. század)
- IX. Iskola és művelődés a 12. században
- X. Egyetemek és skolasztika a 13. században
- XI. Bibliográfiai ajánlás
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2018
ISBN: 978 963 454 250 6
A jelen egyetemi jegyzet arra tesz kísérletet, hogy a pedagógusképzésben részt vevő hallgatók számára teljes áttekintést nyújtó, részleteiben tudományos újszerűségre nem törekvő, de az érintett tudományágak legfrissebb szempontjait és eredményeit közvetítő és összefoglaló, ugyanakkor a hallgatók feltételezhető előképzettségéhez és vélhető céljaihoz is igazodó tankönyvként szolgáljon. Felhívja ugyanakkor a figyelmet arra is, hogy sajátos témaválasztása, az antikvitás és az európai középkor neveléstörténetének feldolgozása korunkban is drámai jelentőségű európai identitásunk kizárólagos gyökereit tárja fel és mutatja be.
Hivatkozás: https://mersz.hu/gloviczki-zsinka-neveles-es-iskola-az-antik-es-kozepkori-europaban//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
