Gloviczki Zoltán, Zsinka László

Nevelés és iskola az antik és középkori Európában


Szent Jeromos: a Vulgata jelentősége

Szent Ambrust (Ambrosius), Szent Ágostont (Augustinus), Szent Jeromost (Hieronymus) és Nagy Szent Gergely pápát (Gregorius Magnus) a katolikus egyház a négy nyugati egyháztanítónak nevezi. Munkásságuk jelentős mértékben hozzájárult a nyugati kereszténység arculatának megformálódásához. Közülük Szent Ambrust illeti meg az időbeli elsőbbség, akinek latin himnuszai befolyást gyakoroltak a középkori himnuszirodalomra, és közvetve a liturgia alakulására (aminek bizonyos nevelési funkciót is tulajdoníthatunk). Ambrusnak, a kiváló szónoknak – Ószövetségről szóló prédikációival – különleges szerepe volt Szent Ágoston keresztény hitre térésében, és a görög teológiai gondolkodás meggyökereztetésében a latinok között. A négy nyugati egyháztanító közül a legnagyobb jelentőségre kétségtelenül Szent Ágoston tett szert, aki egyszerre rendelkezett egyedülálló személyes életúttal, elmélyült filozófiai érzékenységgel és gyakorló lelkipásztori tapasztalatokkal. A 12–13. századi Arisztotelész-recepció kibontakozása és Aquinói Szent Tamás teológiájának létrejötte előtt az ágostoni teológia gyakorolta a legnagyobb hatást a középkori iskolai teológia egészére. Ehhez képest Szent Jeromos inkább tekinthető filológusnak, mint filozófusnak, de szövegismerete és nyelvtudása a bibliamagyarázathoz páratlannak bizonyult. Szent Jeromos főleg nevezetes bibliafordítása (Vulgata) révén hatott a keresztény Nyugat iskolai műveltségére. Az európai középkor legtöbbet olvasott könyve a Biblia volt, amit az elemi iskola diákjaitól a teológusokig mindenki Jeromos latin fordításán keresztül ismert meg. Nagy Szent Gergely pedig egyházfőként és lelkipásztorként egy új típusú keresztény műveltség alapjainak a lerakását kísérelte meg az ókor és a középkor határán.

Nevelés és iskola az antik és középkori Európában

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 250 6

A jelen egyetemi jegyzet arra tesz kísérletet, hogy a pedagógusképzésben részt vevő hallgatók számára teljes áttekintést nyújtó, részleteiben tudományos újszerűségre nem törekvő, de az érintett tudományágak legfrissebb szempontjait és eredményeit közvetítő és összefoglaló, ugyanakkor a hallgatók feltételezhető előképzettségéhez és vélhető céljaihoz is igazodó tankönyvként szolgáljon.

Felhívja ugyanakkor a figyelmet arra is, hogy sajátos témaválasztása, az antikvitás és az európai középkor neveléstörténetének feldolgozása korunkban is drámai jelentőségű európai identitásunk kizárólagos gyökereit tárja fel és mutatja be.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gloviczki-zsinka-neveles-es-iskola-az-antik-es-kozepkori-europaban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave