Gloviczki Zoltán, Zsinka László

Nevelés és iskola az antik és középkori Európában


Az egyetemi oktatás műveltségi területei

Az egyetemek születése nemcsak a tanárok és a diákok közös érdekeiből és autonómia iránti igényéből, hanem újabb műveltségi területek létrejöttéből, illetve a régebbi diszciplínák átalakulásából fakadt. Mindez lehetővé tette, egyben kikényszerítette a felsőfokú oktatás kialakulását. Már utaltunk rá, hogy az arab Keletről behatoló új ismeretanyag következtében a „szabad művészetek” jelentős változásokon mentek keresztül. A quadrivium felértékelődése már a 12. századtól érzékelhető volt, míg a dialektika szerepének növekedése átrendezte a műveltségi területek arányait a triviumon belül. Az egyetemeken a facultas artium (a „szabad művészetek” kara, mint a bölcsészettudományi kar előzménye) szakosodott a „hét szabad művészet” oktatására. A dialektika és a logika jelentőségének felértékelődésével a septem artes liberales főleg a teológia – filozófiai jellegű – előkészítő tanulmányává szélesedett, de más tudományszakok általános bevezető stúdiumának is tekintették. Fontos mozzanat, hogy a „szabad művészetek” oktatása önálló egyetemi kar (facultas) keretében intézményesült. A facultas artium általában a legnépesebb létszámú kart alkotta az egyetemeken, ahová a tanulmányaikat megkezdő hallgatók beiratkoztak, és közülük sokan nem is folytattak magasabb szintű tanulmányokat. A facultas artium jelentősége eredményezte azt a sajátos gyakorlatot, hogy az egyetem rektora egyes esetekben – Párizsban, Heidelbergben és Bécsben – e kar tanárai közül került ki. A „szabad művészetek” karán oktatott ismeretekkel a székesegyházi iskolákban is találkozhattak a diákok, de az egyetemek elmélyültebb tanulmányokat kínáltak.

Nevelés és iskola az antik és középkori Európában

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 250 6

A jelen egyetemi jegyzet arra tesz kísérletet, hogy a pedagógusképzésben részt vevő hallgatók számára teljes áttekintést nyújtó, részleteiben tudományos újszerűségre nem törekvő, de az érintett tudományágak legfrissebb szempontjait és eredményeit közvetítő és összefoglaló, ugyanakkor a hallgatók feltételezhető előképzettségéhez és vélhető céljaihoz is igazodó tankönyvként szolgáljon.

Felhívja ugyanakkor a figyelmet arra is, hogy sajátos témaválasztása, az antikvitás és az európai középkor neveléstörténetének feldolgozása korunkban is drámai jelentőségű európai identitásunk kizárólagos gyökereit tárja fel és mutatja be.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gloviczki-zsinka-neveles-es-iskola-az-antik-es-kozepkori-europaban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave