Gloviczki Zoltán, Zsinka László

Nevelés és iskola az antik és középkori Európában


Az iskola elnevezése és épülete

Az iskola megnevezésének kialakulása és fizikai létezése meglepő módon nem kapcsolódik egyértelműen az intézmény megjelenéséhez. Az elnevezés a magyar „iskola” szónak és az európai kultúrkör valamennyi nyelvében élő kifejezésnek az őse: a szkhólé. A jókedvű utókor sokszor élcelődött már az ókori iskolák vélt komolytalanságán, hiszen a görög szó első szótári jelentése „pihenés”, míg a római iskola latin elnevezése, a ludus „játék”-ot jelent. A szkhólé valójában mindenféle időtöltés kifejezése, mely mai ismereteink szerint Platón korában rögzült a tanulás/tanítás folyamatának keretévé, majd Arisztotelész szövegeiben annak a fizikailag meghatározott helynek a megnevezésévé, melyet ma „iskolának” hívunk. A megnevezés kialakulása tehát egykorú az iskolarendszer kialakulásával, de nem kapcsolódik ahhoz direkt módon. Ugyanezen szövegek ugyanakkor egyértelműen figyelmeztetnek arra is, hogy a fogalom nem a renyhe pihenést jelenti, hanem a tudatos, értelmes, csak éppen nem fizikai munkával járó időtöltést. Élesen elhatárolja a szkhólét a játéktól is, ami azért különösen érdekes, mert a rómaiak ludus kifejezését a modern nyelvészet éppen a görög szkhólé jelentésbeli rokonaként tartja számon. A római kultúrában ugyanis a ludus szintén nem a felszabadult játszadozás szakkifejezése, hanem a szervezett, tudatos, sokszor szakrális, ünnepi játékoké. Az iskola neveként szintén az intézmény megjelenésével egy időben kezdték használni – egyes magyarázatok szerint az utánzás szinonimájaként is, ahol a tanító utánzása jellemezné a tanulás folyamatát. A szkhólé és a ludus ugyanakkor nem jelentett egyúttal egyetlen konkrét épületet sem.

Nevelés és iskola az antik és középkori Európában

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 250 6

A jelen egyetemi jegyzet arra tesz kísérletet, hogy a pedagógusképzésben részt vevő hallgatók számára teljes áttekintést nyújtó, részleteiben tudományos újszerűségre nem törekvő, de az érintett tudományágak legfrissebb szempontjait és eredményeit közvetítő és összefoglaló, ugyanakkor a hallgatók feltételezhető előképzettségéhez és vélhető céljaihoz is igazodó tankönyvként szolgáljon.

Felhívja ugyanakkor a figyelmet arra is, hogy sajátos témaválasztása, az antikvitás és az európai középkor neveléstörténetének feldolgozása korunkban is drámai jelentőségű európai identitásunk kizárólagos gyökereit tárja fel és mutatja be.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gloviczki-zsinka-neveles-es-iskola-az-antik-es-kozepkori-europaban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave